Műemléki épületre vonatkozó referencia értelmezése

Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe a szabályozás, azaz az egyenértékűség nem arra vonatkozik, hogy mi minősül műemléki épületnek, hanem arra, hogy a műszaki tartalom azonos vagy hasonló-e, melyet az alábbiak szerint fogalmaz meg:"23. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...ahol is az ajánlat konkrét tartalma nem azonosítható, továbbá ha a többféle termékmegjelölés miatt nem állapítható meg a konkrét tartalom.Azt, hogy a szakmai ajánlatot milyen tartalommal és milyen részletezettséggel kell benyújtani, az ajánlatkérő határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha egyébként az ajánlatból kiderül az adott tartalom, akkor valójában megtörtént a nyilatkozattétel. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban template-et is készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] ...volt, függetlenül attól, hogy az egyenértékűség nem feltétlenül indikátorok alapján dől el, sőt jellegét tekintve a hasonló műszaki tartalom, használat sokkal tágabb egyenértékűség-meghatározást tesz lehetővé.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kapacitást biztosító szervezet bevonásának mértéke

Kérdés: Az előszerződésben a felek nem rögzítettek semmilyen teljesítési százalékot, sőt műszaki tartalmat sem határoztak meg abban. Van-e a Kbt. szerinti kötelező teljesítési százalék/összeg előírva, amelyre feltétlenül szerződnünk kell vele a kapacitást biztosítóval?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító szervezetnek kell az érintett tevékenységet végeznie. Figyelemmel arra, hogy előszerződést kötöttek a felek, valójában tartalom hiányában a dokumentum nehezen tekinthető előszerződésnek, hiszen hiányoznak belőle a konszenzushoz szükséges alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Többváltozatú ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kémiai anyagot kívánt beszerezni, melyre "por vagy darabos" állagot határozott meg, azaz ezzel jelezte, hogy számára mindkét állag elfogadható. Ugyanakkor a közbeszerzési dokumentációban kifejezetten előírta, hogy a termékek megajánlásakor névvel, cikkszámmal, jellemzőkkel ellátott terméket kell feltüntetni az eszköztáblázatban, és egyértelműen jelezte, úgy kell azt kitölteni, hogy abból megállapítható legyen minden megajánlás mögött álló, konkrét, egyértelmű eszköz, termék. Az ajánlattevő a jelzett termék esetén a műszaki jellemzők körében fenntartotta a por vagy darabos meghatározást, hiánypótlás/felvilágosítás kérése után is. Az ajánlatkérő a felhívásban a többváltozatú ajánlattételt kifejezetten kizárta. Azzal, hogy az ajánlattevő fenntartotta a "por vagy darabos" jellemzőt, többváltozatú megajánlást tett, így érvénytelenséget okoz-e az ilyen megajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...de a dokumentációban ennél pontosabb meghatározást igényel az ajánlatkérő, így jelentősége van annak, hogy milyen formában és tartalommal kérdez rá az ajánlatkérő a kiszerelés formájára, állagára. Amennyiben felvilágosítást kér, hogy az állag, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelv 55. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz, mely összhangban van a Kbt. iratbetekintési szabályaival. Az 55. cikk (3) bekezdése értelmében pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Egyenértékűség vizsgálata referenciatermék iránti igény esetén

Kérdés: Referenciatermék kérése esetében, amennyiben egyenértékűséget vizsgál az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek mihez kell mérnie magát? A többi ajánlattevő termékéhez, vagy a referenciatermékhez, amit az eljárási dokumentumban közöl gyakran az ajánlatkérő mintegy mintaként, avagy a műszaki elvárásokhoz?
Részlet a válaszából: […] ...annak ellenére, hogy egyes gyártók termékmegnevezéseit kiemeli az ajánlatkérő, valójában nem ez a viszonyítás alapja, hanem a műszaki tartalom meghatározása, melynek egyértelművé tétele érdekében kerül a gyártó és a típus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...helyett kitöltött EEKD vonatkozásában ajánlattevőnek figyelemmel kell arra lennie, hogy akinek a nevében az EEKD-t kitölti, valóban azzal a tartalommal kívánja az EEKD-t létrehozni. Az ajánlattevőnek érdemes a más gazdasági szereplőtől kitöltött EEKD-val rendelkeznie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
2
3