6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja
Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
2. cikk / 6 Hivatkozás a köztartozásmentes adatbázisra az EKR-ben
Kérdés: Amikor kitöltöm az EKR-ben az EEKD-t, akkor a NAV-os kizáró oknál más a tartalom. Ebben az esetben is be kell írnom a köztartozásmentes adatbázist? Ha igen, akkor az URL című sorba?
3. cikk / 6 Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés
Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
4. cikk / 6 Referencia kibocsátójának megkeresése
Kérdés: Az ajánlatkérő kérhet-e felvilágosítást az ajánlatban megnevezett referenciát nyújtó szervezettől az ajánlattevő korábbi szállításait illetően? Ha igen, az eljárás melyik szakaszában és milyen tartalommal? Az ajánlatkérő hozhat-e döntést a referenciaadótól kapott nyilatkozat vagy igazolás alapján?
5. cikk / 6 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
6. cikk / 6 Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata
Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?