Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] ...(személlyel) (Kbt. 91. §-a)kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentációrészeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek következtében elkerülhető lett volna, hogy azajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miattérvénytelennek minősüljön, vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen azajánlatának a Kbt. 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében

Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...– a megfelelő ajánlattételelősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebekmellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A Kbt. 22. §-ának (1) bekezdéseszerinti ajánlatkérő esetében a szerződéstervezetnek tartalmaznia kell a 305....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Felhatalmazó nyilatkozat alkalmazása 2009-ben indult eljárásban

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (1) bekezdése a következők szerint változott 2010. január 1-jétől: eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – 91. § – kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő esetében a 305. § (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülésének esetére az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát. E beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot a 2009-ben indult közbeszerzési eljárás tekintetében is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […]

A jelzett szabály nem 2010. január 1-jétől, hanem 2009. november 1-jétől került a Kbt.-be, és az ettől az időponttól induló eljárások tekintetében kell alkalmazni, de előtte nem.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.