Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...változás az eredeti feltételekben, úgy az ajánlatkérőnek ehhez szabadon joga van, és amennyiben valóban nem lenne szükség arra, hogy verseny nélkül történjen az odaítélés, ezt a döntés az ajánlatkérőnek kell mérlegelnie. Nem sért jogszabályt, ha ezt a fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eljárás lezárulta keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodás esetén meddig tart az eljárás? A szerződéskötésig vagy a tájékoztató közzétételéig? (Konkrétan: a keretmegállapodás vége érdekel.)
Részlet a válaszából: […] ...zárul, ami keretmegállapodás esetében negyed­évente történik. Mivel a keretmegállapodás nem eljárás, de a második részében újraversenyeztetés történik, melynek eredményei negyedévente kerülnek közzétételre, így eltérő szabály hiányában valóban a 37. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...eleve abból indul ki, hogy az ajánlatkérőnek gondolnia kell arra az esetre, amikor kevés ajánlattevő tesz ajánlatot, és nem bízik a versenyben két ajánlattevő között az árlejtés során. Így az ajánlatkérőnek előre kell gondolkodnia, és az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő, az ajánlatkérő nem nyilváníthatja eredménytelenné az eredeti eljárást, de kezdeményezhet új eljárást, ahol komolyabb versenyre számít.A Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése a következők szerint szól: az ajánlatkérő nem köteles beszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
Részlet a válaszából: […] ...75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint abban az esetben, ha nyílt eljárásban, meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, illetve versenypárbeszéd eljárásban az ajánlattételi határidőben nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, továbbá többszakaszos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Versenytársak befolyásolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...körlevelet kiküldő potenciális ajánlattevő a jelzett magatartásával befolyásolni kívánta, vagy ténylegesen befolyásolta versenytársait, attól függően, hogy a potenciális ajánlattevők a körlevélben foglaltakat hogyan fogadták.Ez a magatartás akkor ütközik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kötelezettségek az ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlattételi felhívást, akkor elegendő, ha erről hirdetményt tesz közzé, vagy külön tájékoztatnia kell a már ismert ajánlattevőket is?
Részlet a válaszából: […] ...kitér arra az esetre, amikor a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás második szakaszában, vagy a versenypárbeszéd párbeszéd vagy ajánlattételi szakaszában (2. és 3. szakasz) kerül sor a visszavonásra. A jogszabály ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelen lenne az eljárás, akkor a lehető legkönnyebben lehetne úgy visszaélni ezzel a joggal, hogy azon ajánlattevő, aki nem tud versenyképes ajánlatot tenni, automatikusan extrém módon magas árat ajánl, eredménytelenségi okot generálva ezzel. Ezen okból tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A 3019-as kérdésre adott válaszban tisztáztuk az alvállalkozói léttel és a kizárólagossággal kapcsolatos álláspontunkat, mely szerint a kizárólagosság és a közvetlen bevonás véleményünk szerint nem áll fenn, ugyanakkor utaltunk a kizárólagossággal kapcsolatos értelmezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Elektronikus árlejtés lefolytatásának akadálya

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdése szerintaz ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
2