Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...minden feltételét tartalmazza - az adott közbeszerzés kétféleképpen valósítható meg:- i) közvetlen megrendeléssel, vagy- ii) a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban - és a közbeszerzési eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő számára, hiszen a 2021. február 1-je után indult közbeszerzési eljárások alapján kötött keretmegállapodásokat követő versenyújranyitások során is lehetőség van a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított bírálat alkalmazására a Kbt. 105. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...változás az eredeti feltételekben, úgy az ajánlatkérőnek ehhez szabadon joga van, és amennyiben valóban nem lenne szükség arra, hogy verseny nélkül történjen az odaítélés, ezt a döntés az ajánlatkérőnek kell mérlegelnie. Nem sért jogszabályt, ha ezt a fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...Minden kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke fűződik ugyanis ahhoz, hogy a közbeszerzési szerződés elnyerése érdekében folytatott versenyben egyetlen érvénytelen, illetve annak vélt ajánlat se maradhasson érvényes.Összefoglalóan tehát a jogalkalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] ...részajánlattételt tesz lehetővé, kevés sikerrel kecsegtet az ajánlattételi szakaszban azt megkérdőjelezni, hogy ezzel egyben a versenyt is szűkítette. Ennek megfelelően hiába van mindkét részben egy-egy nyertes, a két rész "használata" önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...elképzelhetők olyan egyedi szerződések, amelyek valamely gyártó vagy termék piacra lépésének elősegítése céljából rögzítenek a versenytársakhoz képest jóval alacsonyabb árat, mindezt azonban az érintett ajánlattevőnek objektív alapon és hitelt érdemlően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...kötné meg egy ajánlattevővel. Az ajánlatkérő a két, egyidőben hatályos keretmegállapodás esetén olyan helyzetbe kerülne, amely a verseny tisztaságának sérelme nélkül nem kezelhető, ugyanis az ajánlatkérő választhatna a két keretmegállapodás közül, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...eleve abból indul ki, hogy az ajánlatkérőnek gondolnia kell arra az esetre, amikor kevés ajánlattevő tesz ajánlatot, és nem bízik a versenyben két ajánlattevő között az árlejtés során. Így az ajánlatkérőnek előre kell gondolkodnia, és az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét – a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél egyszerűbb eljárásforma választásában érdekelt.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az ár súlya mellett más szempontok igen magas súllyal szerepeltek, így megtörténhet, hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti értékelési szempontrendszeréhez a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
2
3