Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmény meghatározása a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti, az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát előíró, alapelvi jelentőségű követelménynek sem felel meg. A felelős műszaki vezetői tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Kartellkizáró ok igazolása külföldi ajánlattevő esetén

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát: a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) döntései, illetve az ezt felülvizsgáló bírósági döntések tekintetében a jogsértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] ...bírt.A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény értelmében az érintett kartellkizáró ok választható volt, továbbá csak versenyeztetési eljárás során elkövetett jogszabálysértésre vonatkozott.A régi Kbt. 57. § (1) bekezdésének b) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...a 100. § (1) bekezdése nemalkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetbenis köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőtajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyangazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy a járulék hátrányos helyzetbe hozza önöket,de nem tudunk olyan javaslatot tenni, hogy jogszerűen hogyan tudnának azonosversenyhelyzetbe kerülni, mint a többi versenytárs. A kérdés ajárulékszabályozás gyengeségére utal, és érinti egyben a piaci versenyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.