32 cikk rendezése:
21. cikk / 32 Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
22. cikk / 32 Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre
Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
23. cikk / 32 Referencia megfelelősége
Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?
24. cikk / 32 Szállító minősítése
Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?
25. cikk / 32 Új kizáró okok és alkalmassági feltételek
Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
26. cikk / 32 Bérbeadó mint erőforrás
Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?
27. cikk / 32 Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére
Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
28. cikk / 32 Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága
Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
29. cikk / 32 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
30. cikk / 32 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
