Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, minden egyes részre külön képletet kell meghatározni;– uniós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nem köteles lefolytatni az elektronikus árlejtést, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...címének, valamint 32.címének a (6) bekezdésben fel nem sorolt rendelkezései is megfelelőenalkalmazhatóak.A törvény 23. címe a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de aközösségi értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési tárgyakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elektronikus árlejtés kötelező lefolytatása

Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
Részlet a válaszából: […] ...történő ajánlattételt, minden egyes részre külön képletet kellmeghatározni.Végül az (5) bekezdés úgy szól, hogy a közösségi értékhatártel nem érő értékű közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő nem köteleslefolytatni az elektronikus árlejtést, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabályokat – a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél – a Kbt. 259-264. §-ai tartalmazzák. Kiemeljük, hogy a rendelkezések általánosságban tiltják a keretmegállapodásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.