413 cikk rendezése:
1. cikk / 413 Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok
Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
2. cikk / 413 Kiegészítő tájékoztatás és EPK
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
3. cikk / 413 Kivételi kör alkalmazásának megtámadása
Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
4. cikk / 413 Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása
Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
5. cikk / 413 Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz
Kérdés: Önkéntesen csatlakoztunk a DKÜ által kötött központosított keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodás számos hardverterméket tartalmaz, amelyek esetén a DKÜ megjelölte, hogy mely termékek rendelhetők önállóan és melyek nem. Több KM 2 eljárást folytattunk már le a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint, sikeresen. Most olyan termékeket kellene beszereznünk szakmai szervezetünk igénye alapján, amelyek a keretmegállapodás műszaki mellékletében ’önállóan nem rendelhető’ megjelölést kapták. Az a kérdésünk, hogy a tervezett KM2 eljárásban – hivatkozva a korábbi szerződésekre – kérhetjük ezek szállítását?
6. cikk / 413 Műszaki tartalom változása tárgyalás során
Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás során úgy módosította a műszaki tartalmat, hogy ha ezt korábban tudtuk volna, akkor eleve más ajánlatot teszünk. Most a módosítással már nem fogunk tudni ennyi idő alatt reagálni, mert az alvállalkozóink már nem fognak tudni ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Igaz, hogy a beszerzési tárgy nem komplex, de ettől még a beszállítók árajánlatai nem fognak megérkezni időben. Hogyan tudjuk érvényesíteni az érdekeinket?
7. cikk / 413 EVK kezdeményezésének ideje
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
8. cikk / 413 Minimum két ajánlat előírása
Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
9. cikk / 413 Becsült érték számítása
Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
10. cikk / 413 GVH-bejelentési kötelezettség
Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?