Közbeszerzési dokumentumok módosításának tilalma

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési dokumentumok részvételi és ajánlattételi szakaszban történő módosítására vonatkozó szabályok 2024. február 1-jével jelentősen változtak, a jogalkotó enyhített a szigorú módosítási szabályokon. A módosítás kritikus tényezőnek tekinthető egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Alvállalkozói bevonás aránya

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a szerződésben a beleegyezéséhez kötötte új alvállalkozó bejelentését a szerződés teljesítése során, úgy a bejelentés során figyelemmel kell lennünk arra, hogy bizonyos százalékos arányt ne érjen el az alvállalkozó bevonásának mértéke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálybalépése óta az alvállalkozó bevonásának mértékére vonatkozó szabályozás több jelentős változáson ment keresztül. A Kbt. először 50%-ban korlátozta az alvállalkozói teljesítés összesített arányát az ajánlattevő saját teljesítéséhez mérten,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben valóban az alapvető problémát az okozza, hogy az alvállalkozó két hónappal később került bejelentésre az ajánlattevő által. A határozatban a jogorvoslati fórum részletesen feltárja, hogy az alvállalkozói szerződés mikor került megkötésre, mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz szükséges a határozat erre vonatkozó legfontosabb elemeinek ismertetése. Az alapkérdés ebben az esetben, hogy a részteljesítésre vonatkozó határidők törlése a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközik-e.Gyakori félreértés, hogy a korrigendum alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő módosíthatja az eljárási dokumentumokat, melynek korlátja a Kbt. 55. § (6) bekezdése, aminek lényege, hogy nem lehet a módosítás eredménye az, hogy szélesíti a versenyt az ajánlatkérő; ebben az esetben vissza kell vonnia a hirdetményt, és újat kell kiírnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Hirdetményi információk csökkenése

Kérdés: A 2020-ban hatályba lépő módosítás indokolása azt írja, hogy kevesebb információt kell adni a hirdetményben, de én nem találom, hogy ez miből következik. Például olyan hasznos dolgokat, mint a FAKSZ lajstromszáma, kell-e közölnöm továbbra is?
Részlet a válaszából: […] A T/8039. számon benyújtott törvénymódosítás indokolása értelmében a módosítás 17. §-ának 8., 10., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjai szerinti módosítások az eljárást megindító felhívásokban előírandó rendelkezések számát hivatottak csökkenteni, amelyek nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően az Európai Unió Bíróságának C-549/14. számú ítéletére gondol, mely esetben valóban a szerződés megkötése után, a teljesítés során felmerült problémák miatt lefolytatott tárgyalásokat követően a felek vitarendezési megállapodást kötöttek, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2