Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat hatályosulásától, azaz az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően. Ez nem az az időpont, amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor az ajánlattételi határidő lejár. (Ez utóbbi pontosításnak nincs gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Adminisztratív hiba az ártáblázatban

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltaktól, és ezt nem is lehet másként kitölteni.Itt is hasonlóképpen az önmagát feljelentő kérelmező e hibát csak az ajánlatok bontását követően észlelte, így annak orvoslására jogszerűen már nem volt lehetősége, különös tekintettel arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Kiírásnak nem megfelelő bankgarancia cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban tettünk ajánlatot, amelyben az ajánlatkérő 500 ezer forint összegű ajánlati biztosítékot kért. A biztosítékot bankgarancia formájában nyújtottuk. Az ajánlat leadását követően észleltük, hogy a bank a saját mintáját használta a bankgarancia-nyilatkozat során, és ez olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek a kiírásnak nem feleltek meg. Kicserélhetjük a nyilatkozatot olyanra, amely mindenben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...bankgarancia cseréjének lehetősége attól függ, hogy az ajánlattételi határidő lejárt-e, azaz az ajánlatok bontása megtörtént-e.Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 55. és 73. §-ai tartalmazzák az alábbiak szerint.A Kbt. 55. §-ának (7) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Elkésett ajánlatok "kezelése" az új közbeszerzési szabályok szerint

Kérdés: Az új közbeszerzési szabályok alapján hogyan kezelendők az elkésett ajánlatok? Betekinthet abba más ajánlattevő? Visszakérhetjük azt az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] ...elkésett ajánlatokra vonatkozó rendelkezést a Kbt. 68. § (6) bekezdése rögzíti az ajánlattétellel, az ajánlatok felbontásával kapcsolatos rendelkezések között. A vonatkozó rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét a beszerzés becsült értékéhez köti a továbbiakban, mely egyben szükségessé teszi a becsült érték megadását a bontás során, méghozzá az egybeszámítási szabály alkalmazása nélkül. Nem újul tehát meg az aránytalanul alacsony árra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint nemhiánypótolható a kérdésben szereplő téves megjelölés, mivel az sértené a Kbt.70. §-ának (6) bekezdését, mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot,az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy azajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhatfel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
2
3