Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontja kizárólag az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.Az ajánlatkérő az ajánlat megítélésére az ellenszolgáltatásmértéke mellett legalább még két feltételt köteles bírálati részszempontkéntmegjelölni, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál

Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
Részlet a válaszából: […] ...szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, aszerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatásösszege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével).A későbbiekben alakult cégnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.Ha az ajánlatkérő az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.