Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrizni. A pályázatonkénti külön értelmezés nem kérdőjelezi meg, nem érinti a funkcionális egység kérdését, csak és kizárólag elszámolási kérdésként kezelendő, megítélése során függetlenül kell eljárni a fenti szabályoktól, hiszen a kérdés az, hogy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre, vagy annak egy részére.Esetünkben ugyanakkor az ajánlatkérőnek elszámolási kötelezettsége van az uniós projektben, miközben a peresített követelés miatt nem igazolható, hogy az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...igazoló szervezetnek az ajánlattevő "fizetésképtelensége" esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a felszámolási eljárásokhoz kötődő fogalom, amelyet a felszámolást elrendelő bíróságnak kell megállapítania. Erre tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...i) pontja alapján amódosítást követően az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagyerőforrást nyújtó szervezet, aki– végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljáráselrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...és újkizáró okot is bevezet.Pontosítja a 60. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottkizáró okot az alábbiak szerint:"végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljáráselrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...– mint ahogy a Ptk. szerint kötött szerződésekben is – afelek rendezik, hogy a szerződés megszűnik, ha bármely fél felszámolásieljárás, csődeljárás vagy végelszámolás alá kerül. A szerződés hatálybantartására ilyenkor egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.