Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...kétségkívül joga van, ám kizárólag a Kbt.-ben rögzített keretek között. Az alkalmassági követelmények meghatározását ugyanis az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...érvényre juttatásának jogalkotói szándéka húzódik meg. Alapvető érdek fűződik ugyanis a verseny kiszélesítéséhez és az esélyegyenlőség biztosításához, vagyis ahhoz, hogy egyazon közbeszerzési eljárásban minél több gazdasági szereplő vehessen részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy az alkalmassági követelmények meghatározása során tartsa szem előtt az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelveket.Az ilyen előírás tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...kívánta tenni, és ajánlatot benyújtani.A Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők, vajon az egyes részszempontokonbelül kívánnak-e több tartalmi elemet értékelni. Ebben az esetben a tartalmielemeket az esélyegyenlőség biztosítása és a verseny tisztasága alapelvikövetelményeire tekintettel alszempontként nevesítsék, és adják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. tételesrendelkezéséből ugyan nem következik, azonban azt az ajánlatkérő a versenynyilvánosságának, illetve az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosításánakérvényesítése céljából azt lehetővé tette, adott esetben köteles azalkalmassági feltételeket –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazásának előírása

Kérdés: Ajánlatkérőnk előírta legalább 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazását a közbeszerzési eljárásban kötött szerződés teljesítésében. Ezt milyen jogszabály alapján teheti meg, illetve lehet-e ilyen feltételt szabni a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...az előző bekezdésnek megfelelően fenntartottszerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azonajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékbenmegváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Alkalmatlanság árbevétel függvényében

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben – külön-külön – nem rendelkezett legalább nettó – áfa nélküli – 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszából: […] ...– nem lehet túlzó. Ha azonban az értékmindösszesen például 300 millió forintot jelent, akkor az ilyen feltételmindenképpen sérti az esélyegyenlőséget is, a konkrét jogszabályi előírásmegsértése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
1
2