Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...§-a a főszabályt, a Kbt. 17–20. §-a a kisegítő szabályokat tartalmazza a becsült érték meghatározásához. Az ajánlatkérő felelősségi körébe tartozik, hogy a saját beszerzési igénye jellemzői alapján megvizsgálja és beazonosítsa, hogy a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bírálóbizottsági tagsága

Kérdés: A FAKSZ azzal zárta ki a felelősségét, hogy volt belsős bírálóbizottsági tag, aki közbeszerző volt, így a döntés közös volt, tehát független tanácsadóként nem felelhet a közbeszerzési kérdésekért. Milyen módon kerüljük el ezt a helyzetet úgy, hogy a FAKSZ külsős, tehát nem lehet bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] ...(közbeszerzési tárgya szerinti, jogi, pénzügyi és közbeszerzési szakismeretet), így a FAKSZ lefedi a közbeszerzési szakértelmet, a felelősség nem oszlik meg, nincs félreértés azokban a kérdésekben, ahol a dokumentumot eleve a FAKSZ készítette elő. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Erőforrással kapcsolatos igazolások

Kérdés: Hogyan változtak a törvénymódosítás után az erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettségek a kizáró okok és az alkalmasság vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti többségibefolyás áll fenn.Az idézett rendelkezésből következően a pénzügyi ésgazdasági alkalmasság körében csak a szakmai felelősségbiztosítás, illetve azajánlatkérő által előírt egyéb tartalmú nyilatkozat vagy dokumentum – 66. § (1)bekezdés d) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Erőforrással igazolható körülmények

Kérdés: Az új szabályok szerint mit tudok igazolni erőforrás-szervezet igénybevételével?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi ésgazdasági alkalmasság körében a 66. § (1) bekezdés d) és f) pontja tekintetébenlehet erőforrást bevonni, azaz a szakmai felelősségbiztosítás, illetve azajánlatkérő által előírt egyéb tartalmú nyilatkozat vagy dokumentum körében vanerre lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó szervezetet.Az előző bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nemérinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.A (3) bekezdés értelmében az ajánlattevő a szerződésteljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok

Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójánakbenyújtásával (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Ügyvédi tevékenység a közbeszerzési törvényben

Kérdés: Ügyvédi tevékenység beszerzésénél mikor kell vagy nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezzen a külön jogszabályban [404. § (2) bekezdésénekd) pontja, 30/2004. IM-PM együttes rendelet] meghatározott mértékűfelelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály általmegkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésének b)pont szerinti – választása esetén az értékelési rendszer kialakítása is azajánlatkérő kompetenciája és felelőssége. Az ajánlatkérőnek kell tudnia azt,hogy az adott beszerzési tárgy tekintetében mi a fontos és értékelendő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Új alapítású cég alkalmasságának igazolása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Új alapítású cég pályázhat-e közbeszerzési eljárásban? Elfogadható-e az alapítók vagy a társaság ún. kulcsszemélyeinek referenciája? Hogyan dokumentálja előző éves árbevételeit, mérlegeit?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelése esetében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló dokumentummal is.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.