Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hiánypótlás során az ajánlattevő nem igazolja az alkalmasságát az ajánlatkérő felhívására, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint hamis nyilatkozatot tesz, hiszen a korábbiakban úgy nyilatkozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...építésiberuházásra vonatkozó igazolás benyújtását. Továbbá a teljesítésbe bevontszakemberek vonatkozásában az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogyaz ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább akövetkező feladatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Felszámolási eljárás ajánlati biztosíték visszafizetésének elmulasztása miatt

Kérdés: Társaságunknak a Kbt. 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján visszajárna az ajánlati biztosíték, mivel az nem lett szerződést biztosító mellékkötelezettség. A csődtörvényből nem egyértelmű számomra, hogy az összeg visszafizetésére indítható-e felszámolási eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudjakielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívásellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozásokesedékességkor történő kifizetéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt 8. §-ának rendelkezéseire, az említett jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.