Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása érintheti-e az érintett gazdasági szereplők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát."Az olasz ügyben az olasz bírói gyakorlatból következik ugyanis, hogy "kivételesen elismerhető olyan gazdasági szereplő eljáráshoz fűződő érdeke, amely nem nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Számlázás az EKR-ben

Kérdés: Kötelező-e az EKR-ben számláznom? Egyrészt nem találok számlázóprogramot, másrészt nem teljesen értem, hogy miért írja az ajánlatkérő, hogy oda is feltölthetem a számlámat?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezővé sem az EKR-ben történő számlafeltöltést, sem a számlával kapcsolatos döntésről való visszaigazolást az EKR-en belül. Gyakorlatilag egy felület áll rendelkezésre, melyre az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, azonban nincs olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy csak jogszabályban vagy hatósági határozatban egyértelművé tett kizárólagos jog fogadható el, amely ebben a formában gyakorlatilag a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás helyett alkalmazandó kivételt eredményezi. Ez azonban szigorúbb értelmezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Számlaellenőrzésre vonatkozó új szabályok

Kérdés: Mi értelme van a számlaellenőrzés fenntartásának? Ez csak az építésnél lesz így, vagy a kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozik (például karbantartás)?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet tartalmazza,amely hasonlít a korábbi Kbt.-ben alkalmazott, de a gyakorlatban nehézkesenműködő fizetési modellre.A rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően

Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
Részlet a válaszából: […]  Ha a szerződésből indulunk ki, akkor ketté kell bontani aszámlát, ami egyben a Kbt. logikájából is következik. Ha azonban a szállítómegelőlegezi az alvállalkozói kifizetéseket, azon nyilatkozattal együtt, melyarról szól, milyen összegre és mely alvállalkozók jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-a rendelkezik a közbeszerzési szerződésselkapcsolatosan a teljesítés és a fizetés kérdéseiről. Az új rendelkezések 2010.szeptember 15-étől hatályosak. Ezek a szabályok, véleményünk szerint, kógensjellegük miatt már nem teszik lehetővé előleg fizetését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szolgálati titok a közbeszerzésben

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Az államtitokról, szolgálati titokról az 1995. évi LXV.törvény rendelkezett. Ezt a törvényt 2010. április 1-jével hatályon kívülhelyezte a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény. Így azállamtitok, szolgálati titok minősítés már nem alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...– amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz ajánlattevőknek a hiányok pótlására, ami azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.