Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...probléma okozhat:Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre – Kbt. 73. § (6) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő kitűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban meghatározott -biztosíték nem egyezik meg a Kbt. 59. §-ában tárgyalt ajánlati biztosítékkal,és így az ajánlattételi határidőig nem kell ezt az ajánlattevőnek biztosítaniaaz ajánlatkérő részére, az csupán az ajánlat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati elemek elektronikus formában

Kérdés: Bizonyos ajánlati elemeket (például: terméklista) a papíralapú formátum mellett kérheti-e benyújtani az ajánlatkérő elektronikus formában is?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ajánlatok, részvételi jelentkezések (azaz:ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését;– az elektronikusan továbbított adatokhoz határidő előtt nelehessen hozzáférni;– az előző bekezdés szerinti tilalom megsértésénekfelderíthetőségét;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatok, részvételi jelentkezések (atovábbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését;– az elektronikusan továbbított adatokhoz határidő előtt nelehessen hozzáférni;– az előző bekezdés szerinti tilalom megsértésénekfelderíthetőségét;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlást, és ennekkörébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölthiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, közvetlenül, írásbanköteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.A Kbt. külön is szabályozza az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályokalkalmazását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 74. §-ának (4) bekezdéseértelmében az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni,hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Ez egybenazt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Hiánypótlás lehetőségének kizárása, gyakorisága

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha nem ad lehetőséget az ajánlattevőknek hiánypótlásra? Hiánypótlási felhívásnak egy adott közbeszerzési eljárásban csak egyetlen alkalommal van helye?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlásifelhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőrőlegyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.Az előzőekből egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét, azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...kérhet. A tájékoztatást vagy az ajánlatkérőtől, vagy az általa megjelölt szervezettől lehet kérni – az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. A választ az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.