Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...el tudja dönteni, hogy az eljárásba be kell-e vonni állami közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 27. § (3) bekezdése alapján.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...előtt a 12 hónaphoz közelítő költségvetés, költségbecslés készítőjétől is egy megerősítés vagy egy felülvizsgálat kérése.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplőknek, mivel jellemzően az ajánlatkérők közbeszerzési tervét nem szokták áttekinteni a potenciális ajánlattevők.(Kéziratzárás: 2022. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő választ – az ajánlatkérő döntiel.A 86. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás ésa rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról,ennek során írásban tájékoztatást kérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Irreálisan alacsony ár megállapítása nem kötelező érvényű határozat ajánlása alapján

Kérdés: Tudomásunk szerint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított irányadó rezsióradíj (jelenleg 1930 Ft/óra) alkalmazása nem kötelező érvényű. Amennyiben cégünknél a Bizottság által kiadott határozat (http://www.epitok.org.hu/files/1/2010-13hatarozatrezsioradijrol.pdf) szerinti bontás összesítő fősora alacsonyabbra jön ki, és esetlegesen azt ajánlatunk mellett részletesen be tudjuk mutatni, alá tudjuk támasztani, irreálisan alacsonynak ítélhető-e az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...értékből – a két szélső érték kiejtésével– számít ki az ajánlatkérő.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] ...értékből – a két szélsőérték kiejtésével -számít ki az ajánlatkérő.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...értékből – a két szélsőérték kiejtésével -számít ki az ajánlatkérő.Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...érdemben helytálló. E döntésében az LBelvi éllel kimondta, hogy közbeszerzési ügyben nem lehet az ajánlatifelhívásban meghatározott okiratok helyett azonos tartalmú más okiratotbecsatolni.Rögzítette azt is, hogy döntés alapját képező közbeszerzésiügyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs ésVagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, aMagyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók,valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.