Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő a Kbt. 323. §-ában megállapított határidőn belülnyújtotta-e be a jogorvoslati kérelmét. Azaz a kérelem nem késett-e el,jogosulttól származott-e, továbbá hogy mire vonatkozott.További körülményként vizsgálni szükséges, hogy azajánlatkérő megsértette-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított hárommunkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket hárommunkanapos határidővel hiánypótlás (83. §), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala,illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerűpénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ésamelynek titokban tartása érdekében a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala,illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerűpénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ésamelynek titokban tartása érdekében a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontranagyobb értékelési pontszámot kapott;– az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolásttartani, és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyerteséneknyilvánítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...tény, információ, megoldásvagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történőmegszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagypiaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartásaérdekében a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait, továbbá az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.