Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés lép:"Ha az ügy érdemében hozott határozatában a KözbeszerzésiDöntőbizottság a 306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pertindít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenségjogkövetkezményeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...350/A. § (2), 350/B. § (3) bekezdések.Mentesültek továbbá a 2010. január 1-je óta indítottközbeszerzési eljárásaikban a jogsértés megállapítása alól azok az ajánlatkérők,akik az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetőleg – a KözbeszerzésiDöntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértéstjogerősen megállapítsa. Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlatelkészítésével és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sértivagy veszélyezteti;– a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenötnapon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] ...akinek jogátvagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztássérti vagy veszélyezteti;– A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenötnapon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A kérelem benyújtására a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Döntőbizottság illetékessége az egész ország területére kiterjed.)A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.