6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
2. cikk / 6 Védett műhely minőség-ellenőrzése
Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
3. cikk / 6 Kbt.-változások
Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
4. cikk / 6 Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata
Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
5. cikk / 6 Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban
Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
6. cikk / 6 Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?