7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
2. cikk / 7 Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
3. cikk / 7 Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja
Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
4. cikk / 7 Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél
Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
5. cikk / 7 Jogelőd referenciájának elfogadása
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
6. cikk / 7 Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által
Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
7. cikk / 7 Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre
Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?