Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján a soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.Az a feltételezés, hogy az ajánlatkérőnek a hiánypótlási határidőt megelőzően kellene folyamatosan figyelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...§-a szerint a Kbt. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződés teljesítése eltérő feltételekkel

Kérdés: Ha a győztes ajánlattevő a szerződést nem az eredeti, csak ezekhez hasonló feltételekkel tudja teljesíteni, mi történik?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat tartalmának.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28. § (1) bekezdés szerint tehát az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] ...meghatározó EEKD-val az ajánlatkérő azt éri el, hogy sokkal több hiánypótlása lesz, ahelyett hogy a részletes nyilatkozati tartalmat a nyertes ajánlattevőtől kérné csak a későbbiekben.Amennyiben az ajánlatkérő útmutatót kíván készíteni, arra lehetőség van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...és az átláthatósági kötelezettség megakadályozza azt, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését követően az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő módosítsa e szerződés rendelkezéseit, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén

Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Alkalmasság igazolásában részt nem vevő alvállalkozók cseréje

Kérdés: A Kbt. 128. §-a csak az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozók és szakemberek lecserélését szabályozza. Ezek szerint azok az alvállalkozók és szakemberek, akik/amelyek nem vettek részt az alkalmasság igazolásában, de az ajánlatban az ajánlattevő megjelölte, nem kötelesek részt venni a teljesítésben, illetve szabadon lecserélhetők?
Részlet a válaszából: […] ...követően állt be, és amely a felek által nem volt előre látható, vagy bizonyíthatóan hibás lenne vele a teljesítés, akkor a nyertes ajánlattevőként szerződő fél kérheti az alvállalkozó cseréjét. Erre azonban csak az ajánlatkérőként szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.