Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés különösen azért életszerű, mert a korábbiakban a 322/2015. Korm. rendelet sokkal megengedőbb volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...melyre utal többek között az összeférhetetlenségi ügyekben irányadó C-34/03. számú Fabricom EUB ítélet.Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a tervező kötelezettsége a tervdokumentáció részeként árazott költségvetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos feltételek fennállása esetében ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás kérése csak lehetőség, nem kötelezettség az ajánlattevő számára.A kérdést érdemes azonban a 310/2011. kormányrendelet értelmezésével is kiegészíteni.Az ajánlatkérő a kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kérte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] ...szabad tehát kiindulni az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet összeférhetetlenséget feloldó szabályából.A rendelet 5. §-ának (5) bekezdése szerint a Kbt. 24. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások esetében konkrét módon segíti az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére, mely szabályok néhány kérdést tisztáznak, jelesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...nyomán már hatályba lépett a közbeszerzések központiellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet.]A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészülki:[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt a Kbt.-ben, valamint a Kbt. 404. § (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások során a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...évig meg is kell őriznie.Az előkészítést követően kell az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívást megjelentetnie a Kbt., a 15/2004. IM rendelet, valamint a 34/2004. Korm. rendelet alapján.Az ajánlattételi szakaszban is vannak feladatai az ajánlatkérőnek. A Kbt. 93....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.