Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...válaszunk, hogy a gyakorlat szerint nem elegendő a diploma, referensi végzettség, hiszen az ajánlatkérőnek minden esetben szerződést vagy szerződéses feltételeket kell előírni, melyhez jogi végzettség kell, de a feladat ellátásához nem feltétlenül szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címke:

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arrairányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplő szerződéses feltételekbena felek megállapodjanak, illetőleg az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényesajánlatot tevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.