Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Mivel a közbeszerzési terv elkészítésekor vagy módosításakor már egyértelművé válik az összeférhetetlenség a képviselő részéről, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzések központi ellenőrzésével ésengedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzésitervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a közbeszerzésieljárásokkal, valamint a nem közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ajánlatkérői szándék jelzése hirdetményben

Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés értékének fele. A b) pontban – második bekezdés – ilyen korlát nemtalálható, azonban az ajánlatkérőnek a teljes projekt tervezésekor már előremeg kell tudni határoznia az adott beszerzés későbbi becsült értékét. A lebonyolításnak két korlátja van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.