Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők száma és a valóban ajánlatot benyújtó ajánlattevők száma viszonyának. Mivel az érdeklődés jelzése összességében semmilyen kötelezettséggel nem jár, így ebben az értelmezési környezetben kifejezetten rosszul jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Érdeklődést jelző gazdasági szereplő azonosításának jogszerűsége

Kérdés: Irányelvi gyakorlatnak megfelelő-e, hogy az érdeklődést jelző gazdasági szereplőt azonosítani tudja az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Az irányelvi szabályok nem térnek ki a kérdésre, van olyan európai ország (például Horvátország), ahol az eljárási dokumentumokat letöltő gazdasági szereplőt nem tudja azonosítani az ajánlatkérő, van, ahol közvetlenül elérhetők a dokumentumok. A nyilvánosságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Érdeklődés jelzése az ajánlattételi határidő lejártát követően

Kérdés: Jelezhetek-e érdeklődést az ajánlattételi határidő lejárta után? (Miután nem nyilvánosak a dokumentumok, szeretném látni azokat, hogyan írta ki a beszerzést az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételi határidő lejártát követően már nincs lehetőség az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az érdeklődés jelzésére.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet kifejezetten utal arra, hogy az EKR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Superuser jogosítványai

Kérdés: Az EKR-ben a superuser a szervezet valamennyi eljárását láthatja, a személyes hozzáférésektől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást, úgy automatikusan nem fogja látni az adott eljárás dokumentumait. Ez nem azt jelenti, hogy csak a superuser foglalkozzon érdeklődés jelzésével, hanem azt, hogy saját magának is kell jogot biztosítania, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan más személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Közzététel a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban a 115. § (7) bekezdése szerinti közzétételnél elegendő az EKR rendszer általi közzététel, vagy ajánlatkérői oldalról is nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési dokumentumokat? Kérdés továbbá, hogy a közbeszerzési dokumentumok alatt "a közzététel vonatkozásában" kifejezés alatt mit kell érteni? (Tervek, műszaki leírás, közbeszerzési iratminták, szerződéstervezet stb.)
Részlet a válaszából: […] ...szükséges az eljárás megindításakor, az ajánlatkérő nem válogathat a közzététel során. Mivel az eljárásban nincs lehetőség érdeklődés jelzésére, így mind az iratminták, mind a műszaki tartalom, szerződéstervezet nyilvános közzétételére szükség van már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Közbeszerzési dokumentumcsomag megszerzése érdeklődés jelzése nélkül

Kérdés: Ha nem jelzem az érdeklődésemet, van-e arra mód, hogy a közbeszerzési dokumentumcsomaghoz hozzájuthassak?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárási dokumentumokat is közvetlenül elérhetővé teszik az eljárást megindító hirdetmény mellett, azaz nem követelik meg az érdeklődés jelzését. Az ajánlatkérők nagyobb részben azonban nem teszik közzé nyilvánosan az eljárási dokumentumokat, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően eljárva tölti ki a hirdetményt, ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...A kiegészítő tájékoztatás ismeretének hiányára sem hivatkozhat, hiszen az valamennyi dokumentummal együtt elérhető számára az érdeklődés jelzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást hirdetmény közzététele útján indítja meg – d) pont.Mivel az összefoglaló tájékoztató nem módosítható, továbbá az érdeklődés jelzésére rendelkezésre álló időintervallum rövidsége miatt a versenyt akadályozza, így az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Új ajánlat létrehozójának jogosítványai

Kérdés: Ajánlattevőként az új ajánlat létrehozója szerkeszthet is, vagy csak érdeklődést jelezhet?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes kipróbálni és eldönteni azt, hogy kit milyen helyzetben kell és szükséges akadályozni az ajánlat benyújtása során. Az érdeklődés jelzése vonatkozásában ugyanakkor szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben valaki jelzi az érdeklődését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3