Sürgős informatikai beszerzési igény

Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet vonatkozik.Jelen esetre, meglátásunk szerint, a Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezések közül a 10. és a 15. pontot kell figyelembe venni."10. rendkívüli informatikai beszerzési igény: olyan, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Üvegkapu alvállalkozó esetén

Kérdés: Az Üvegkapu kizárólag a Kbt. szerinti alvállalkozókra vonatkozik, azaz csak azokra, akiket az ajánlatban megneveztünk, illetve a szerződéskötéskor, a szerződés teljesítése során alvállalkozóként megjelöltünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 3. §-ában található értelmező rendelkezések 2. pontja szerinti alvállalkozó fogalom a közbeszerzési szabályozási környezetben alkalmazandó. A Kbt. és annak végrehajtási rendeletei tartalmaznak rendelkezéseket alvállalkozókkal összefüggésben, ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Előzetes piaci konzultáció szabályszerűsége

Kérdés: Milyen előzetes piaci konzultáció az, amit az ajánlatkérő konzultációnak hív, jegyzőkönyv nem készül, és mindegyik versenytársunk jelen van?
Részlet a válaszából: […] ...a része, melyet az ajánlatkérő piaci résztvevőkkel folytathat azok tájékoztatása érdekében.A Kbt. 3. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket. A 22. pont szerint közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító) szervezeteként jelenhet meg egy adott, konkrét közbeszerzési eljárásban.Emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Kbt. az Értelmező rendelkezések között egyúttal meghatározza az ajánlattevő fogalmát is a 3. §-ának 1. pontjában, mely rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] ...építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni.A közbeszerzési szerződés az Értelmező rendelkezések 24. pontja alapján a törvény szerinti ajánlatkérő által, írásban megkötött, árubeszerzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] ...adott gazdálkodó szervezetnek.A meghatározó befolyás tekintetében jelezzük, hogy arra vonatkozóan a Kbt.-nek saját meghatározása van az Értelmező rendelkezések között a 4.16. pontban. Eszerint meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárással lehet beszerezni azt.A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény "Fogalmak és értelmező rendelkezések" címszó alatt szereplő 3. §-ában rögzíti ugyanis, hogy a törvény alkalmazásában az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Alvállalkozói körön kívüli résztvevők a közbeszerzésben

Kérdés: Mikrohullámú vagy egyéb berendezések, például routerek, szerverek gyártóit, forgalmazóit ki lehet hagyni a törvény alapján az alvállalkozók köréből?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésre. Abban az esetben tehát, ha a közbeszerzési szerződés teljesítésével összefüggésben merül fel ez a kérdés, akkor az Értelmező rendelkezések 2. pontja alapján ki lehet hagyni a felsorolt eszközök (routerek, szerverek, mikrohullámú vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kivételi kör az alvállalkozó meghatározásánál

Kérdés: Kérjük arra vonatkozó felvilágosításukat, hogy az alvállalkozó fogalmánál meghatározott kivételek között szereplő "gyártó", illetve "forgalmazó" jelent-e például szoftverfejlesztőt, illetve szoftver­forgalmazót?
Részlet a válaszából: […] ...is pontosítani szeretnénk a kérdést. A Kbt. az Értelmező rendelkezések között meghatározza, hogy ki tekinthető alvállalkozónak.A 4. § 2. pontja szerint alvállalkozónak tekintendő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Alvállalkozó és erőforrás elhatárolása az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi a lényegi különbség az alvállalkozó és az erőforrás-szervezet között?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. változtat a jelenlegi megközelítésen ésszabályozáson több ponton is.Először is az értelmező rendelkezések között csak az alvállalkozódefinícióját határozza meg, az erőforrást nyújtó szervezetét nem.A rendelkezés szerint alvállalkozó: az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
2
3
4