Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Önkormányzati árubeszerzés vegyes finanszírozással

Kérdés: Önkormányzati árubeszerzés esetében csak az önkormányzat által finanszírozott hányadra kell érvényesíteni a közbeszerzést? Egyik önkormányzat partnerünk szerint a beszerzendő mennyiség teljes bruttó összegére, mivel az önkormányzat egyenlíti ki a teljes számlát, igaz, annak egy részét szülői hozzájárulásból. A becsült értékbe bele kell számítani a szülői hozzájárulás mértékét is, mintha például támogatás lenne?
Részlet a válaszából: […] Igen, a becsült érték kialakítása során a teljesprojektértéket kell alapul venni, nettó értéken, ahogyan a Kbt. értékhatárai ismeghatározásra kerültek. Nincs tehát lehetőség leválasztani a közbeszerzésrekötelezett fél hozzájárulását, és aszerint megállapítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alkalmazandó jogszabályok önkormányzati biztos "beszerzésekor"

Kérdés: Önkormányzati biztos beszerzése esetén a közbeszerzési törvény, az államháztartási törvény, vagy a 217/1998. kormányrendelet szabályai az irányadók, avagy esetleg mindhárom?
Részlet a válaszából: […] ...biztos írásbeli ellenjegyzése szükséges – kormányrendelet 134.§-ának (14) bekezdése.Ez a rendelkezés nem érinti az önkormányzati beszerzésekrevonatkozó közbeszerzési szabályokat, azaz az önkormányzatnak a rá irányadómódon alkalmaznia kell a Kbt.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Adótartozás "jogosultja" önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzati beszerzés esetén a pályázónak a helyi – vagyis a kiíró –, vagy a cég telephelye szerinti önkormányzatnál nem lehet adóhátraléka?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 61. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha azajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyiönkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzatiköltségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: - zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, - pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, - tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, - hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, - egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozórendelkezések alapján jelen esetben meg kell vizsgálni, hogy a Kbt. 40. §-ának(2) bekezdésében részletezett úgynevezett "egybeszámítási szabály"alkalmazható-e, vagy sem. A rendelkezés szerint mindazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Közös önkormányzati beszerzések kezelése

Kérdés: Még nem foglalkozom közbeszerzéssel, de az önkormányzat a vele közös kistérségi egyesülésben lévő önkormányzatok egy részével kíván a villamosenergia-piacra lépni. A közbeszerzés tárgya a közvilágítási villamos energia és a hozzá kapcsolódó javítási-karbantartási szolgáltatás beszerzése. Kérdésem: hogyan lehetséges ennek lebonyolítása és speciális kezelése?
Részlet a válaszából: […] A megfelelő eljárás kiválasztásához a beszerzés összeskörülményének ismerete szükséges, többek között – a beszerzés összetett tárgyára, – a beszerzés értékére, – a szerződési időszakra, – a szerződés teljesítési körülményeire, – speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Ajánlattétel internetes értesülés alapján

Kérdés: Az önkormányzat szabályozása szerint minden önkormányzati közbeszerzési eljárást a város honlapján közzé kell tenni. Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a felkért ajánlattevőkön kívül az internetről értesült ajánlattevő ajánlatot kíván tenni, köteles-e az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást számára kiadni, illetve az ajánlatát befogadni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás meghívásos eljáráshoz hasonlóeljárástípus, ahol az ajánlatkérő csak az általa meghívottak ajánlatát kötelesaz eljárásban figyelembe venni. De mindezt a törvény nem tiltja, tehát azajánlatkérő önálló döntése, hogy a "hívatlan" ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Beszerzés tulajdonszerzés nélkül

Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nehezen kezeli a művészeti sajátosságokat, a számárakevésbé számszerűsíthető dolgokat. A művészeti szempontok miatti kizárólagosságfelmerülhet ugyan, azaz a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása éshirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.