Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.Az e-aláírást érdemes tehát alkalmazni, különösen papírkímélő megoldásként megfelelő. Néhány szempontot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Közbeszerzési dokumentumok aláírásának módja

Kérdés: Az ajánlatkérő kifogásolta, hogy a referenciaigazolás nem azonosítja az aláírót, csak a neve ismerhető meg egy céges levélpapíron. Azt a megoldást találtuk, hogy az eredeti referenciaigazolást elektronikus aláírásával hitelesítette az aláíró, aki egy középvezető. A digitális aláíráson a cég és az aláíró beosztása is azonosítható. Elegendő-e mindez, vagy teljesen új referenciaigazolást kell benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.Esetünkben a referenciaigazolásra nem eredetiben van szükség, nem szükséges hiteles dokumentum benyújtása, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kizáró oki nyilatkozat eredetisége az EKR-ben

Kérdés: A kizáró oki nyilatkozatot eddig eredetiben kértük, jelenleg az EKR-ben szkennelt formában kerül feltöltésre. Milyen formában felel meg az eredetiség követelményének?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel. (4) Az ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...Erre külön utal a kormányrendelet 10. §-ának (3) bekezdése, mely szerint még ha jogszabály előírja a közjegyző általi hitelesítést, akkor sem szükséges annak eredeti formában történő benyújtása, hanem egyszerű elektronikus másolatként is benyújtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége

Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtása mellett a dokumentum elektronikus verziójának elektronikusan aláírt nyilatkozatát a közjegyző vagy a kamara lássa el további hitelesítéssel elektronikusan. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy dupla elektronikus aláírás kerül a fájlra, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen, továbbá a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okok igazolásától. Feltehetően ebben az esetben csak a kizáró okok igazolásáról van szó, hiszen a közjegyző által történő hitelesítés ehhez szükséges.Két szempontot érdemes felvetni az ESPD-vel kapcsolatos nyilatkozat benyújtása vonatkozásában. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet a válaszából: […] ...is az adott eljáráshoz kötődően kéri az ajánlatkérő annak ellenére, hogy az aláírási címpéldány tartalmát, azaz az aláírásforma hitelesítését csak akkor lehet megkérdőjelezni, ha annyira változott volna az aláírás, hogy nem lenne egyértelmű, valójában ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Erőforrást nyújtó szervezet igazolása, nyilatkozata

Kérdés: Hiánypótlás érkezett, melyben az ajánlatkérő igényli, hogy erőforrást nyújtó szervezetként kizáró oki nyilatkozatomat – mint ajánlattevő esetén – közjegyző jegyezze ellen, továbbá a külföldi erőforrásnyújtó szervezet adóhatóságának igazolását is kéri. Megteheti ezt az ajánlatkérő? Feltétlenül be kell nyújtanom a kért iratokat az igénye szerint?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az alvállalkozó (erőforrás)kizáró oki nyilatkozatát kérhesse, sőt arra sem, hogy a nyilatkozat közjegyzőáltali hitelesítését előírhassa. Egyedül az ajánlattevőnek van lehetősége akizáró okok vonatkozásában – de csak a választható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a dokumentumon tett – módosításérzékelhető.Ha azonban a küldő fél ezt nem használja, úgy legfeljebbközjegyző általi tényadat-hitelesítés történhet, melyet az ajánlatkérőfelhasználhat, amikor igazolni próbálja azt, hogy egy adott időpillanatban mitlátott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2
3
6