16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 In-house szerződés módosítása
Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
2. cikk / 16 In-house cég versenyeztetése
Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?
3. cikk / 16 A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei
Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
4. cikk / 16 Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél
Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
5. cikk / 16 In-house cég saját bevételének meghatározása
Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
6. cikk / 16 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél
Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
7. cikk / 16 In-house jogalapok vizsgálata
Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
8. cikk / 16 Közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő beszerzései
Kérdés: Ha a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó, a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése szerinti közszolgáltatási tevékenységet folytató ajánlatkérő, a közszolgáltatási tevékenység fenntartásához szükséges (például a hálózaton elvégzendő hibaelhárítás) beszállítói feladatot, más Kbt. alá tartozó ajánlatkérővel közös tulajdonában lévő leányvállalatával kívánja elvégeztetni, a közvetlen szerződéskötés érdekében saját döntése szerint szabadon választhat-e a Kbt. 9. § (1) bekezdésének kb) pontja szerinti in-house, és a Kbt. 118. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti jogállás alkalmazása között?
9. cikk / 16 Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján
Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
10. cikk / 16 "In house" tényállás értelmezése
Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?