Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást. Kivételek ez alól azok a szerződések, melyeket a kivételi körbe tartozás ellenére is közzétételi kötelezettség terhel [pl. In-house szerződések a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja szerint]. Az önkéntes előzetes átláthatósági hirdetménynek akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szövegezése alapján valóban nem egyértelmű, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja az in-house szerződésekről beszél, a b) pont a közbeszerzési szerződésekről, a c) pont szerződésekről, miközben a Kbt. szerint a szerződés teljesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra vonatkozik, hogy az in-house szerződésekre, amelyek kivételi körként kerültek be a Kbt.-be, alkalmazandók-e a szerződésmódosításra irányuló szabályok, figyelemmel arra, hogy valójában a szerződés létrehozatalát a Kbt. szabályozza.Az alábbiakban a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

In-house cég versenyeztetése

Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor az in-house cég egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mint például közjogi szervezet. Az in-house cég háromféleképpen juthat szerződéshez a tulajdonosával. Vagy a szerződés maga nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mert például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

In-house cég alvállalkozója

Kérdés: Abban az esetben, ha az in-house cég Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontos ajánlatkérőként van bejelentkezve, tehát nemcsak azért ajánlatkérő, mert in-house Kbt. 5. § (1) bekezdés [d) pont], hanem a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont miatt egyébként is az lenne, és nyílt közbeszerzésen választják ki, akkor neki az alvállalkozók tekintetében hogyan kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő – amennyiben Kbt. 9. § (1) bekezdés e) pont szerint közjogi szervezetként van bejelentkezve a Kbt. hatálya alá – nem döntheti el szabadon, hogy mit szeretne közbeszerezni és mit nem. Amennyiben a közérdekű tevékenysége még kismértékű is, valójában a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnek abban valóban igaza van, hogy mivel az in-house szerződés kivételi körben születik, így nem minősül közbeszerzési szerződésnek. A jogkérdés azonban pontosan az, hogy ebben az esetben joga volt-e alkalmazni az ajánlatkérőnek az in-house modellt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzések.A fentiek alapján tehát van olyan kivételi körbe tartozó beszerzés, mely a tanácsi rendelet hatálya alá tartozik, de az in-house szerződéseket ez a korlátozás nem érinti.(Kéziratzárás: 2022. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] ...számú ügyében fordult elő az, hogy néhány hónapra a döntéstől az ajánlatkérő eladta a céget, és így jogsértőnek minősült az in-house szerződés, hiszen már korábban tudnia kellett, hogy el fogja adni a céget. Tehát az ajánlatkérőnek a fenti (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

In-house cég továbbszerződésének új szabályai

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy megváltozott a Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése oly módon, hogy a 25%-os szabály a továbbiakban nem érvényesül? Fel is kell mondani emiatt a szerződéseket, amelyek közbeszerzésben köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...1-jén hatályba lépő szabályozás valóban megváltoztatja a korábbi ún. 25%-os szabályt, melynek lényege volt, hogy közszolgáltató in-house szerződése esetében az in-house cég továbbszerződése is közbeszerzés hatálya alá tartozott, amennyiben 25%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálta, hogy milyen módon kell értelmezni a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálatát közszolgáltatói in-house szerződés esetében. Az alábbiakban kiemeltük azt a két változást, mely segít abban, hogy ajánlatkérő szűkítőleg értelmezze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
1
2