Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Intézményünk feltételes közbeszerzést szeretne lefolytatni, amelynek során a szerződés hatálybalépésének felfüggesztését is előírnánk. A hatálybalépés felfüggesztése milyen hosszú időtartamra vonatkozhat?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében.A gyakorlatban a felfüggesztéshez kapcsolódó feltétel legtöbbször egy támogatás elnyeréséről szóló döntés vagy egy támogatási szerződés, illetve egy támogatási szerződés módosításának aláírása, ahol a 6 hónap felfüggesztési időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozott, mely független attól, hogy az ajánlattevők egyébként mennyiben informáltak az adott támogatási formáról és konkrét támogatási szerződésről.A kérdés kapcsán a fentiekben hivatkozott 53. § (5) bekezdés alapján a (4) bekezdéstől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...esetben), úgy a valós teljesítés lekövetése a szerződésben szerződésmódosítás keretében nem lehet kérdés. Különösen a későbbi támogatási szerződéssel kapcsolatos elszámolási problémák világítanak rá arra, hogy milyen komolyan kell mindezt venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy igazolható adatáramlás mellett szükséges biztosítani a pályázati felhívásban, dokumentációban, valamint a támogatási szerződésben vállalt feltételeket, biztosan szükséges esélyegyenlő módon versenyeztetni a potenciális piaci szereplőket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás befejezésének tényleges megvalósításához kapcsolódóan lett meghatározva, hanem azért, mert az akkor még nem módosított támogatási szerződés ezt a véghatáridőt tartalmazta. A sürgős teljesítés nem volt ajánlatkérői elvárás, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] ...történő nevelése érdekében az "Ovis labdaprogram" (a továbbiakban: Program) megvalósításával. Ennek keretében az ajánlatkérő támogatási szerződés keretében, a központi költségvetés terhére 1 Mrd forint összegű forrást kapott, a fel nem használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...első része vonatkozásában, hiszen ebben az esetben együttesen valósítják meg a projektet. (Feltételezzük, hogy mindez összhangban van a támogatási szerződéssel, hiszen a társulás adja a 10 százalék önrészt.) A felelősség tehát függetlenül attól, hogy ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes kifizetéseket megelőzik. Az egyes operatív programokhoz rendelt Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetek jogosultak a Támogatási Szerződésben meghatározott feltételek teljesítését, ezen belül ki­­emelten a lefolytatott közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Támogatott és támogatással nem érintett beszerzések egybeszámítása

Kérdés: A részekre bontás tilalmával kapcsolatban az alábbi kérdés merült fel. Az ajánlatkérő támogatási szerződést kötött a 2014-es évben, melynek keretében 2015. évben informatikai eszközök, bútorok, mobiltelefonok, személygépkocsi beszerzésére közbeszerzési eljárást kell indítania. Az ajánlatkérőnek a 2015. évben a támogatási szerződésen kívül is van beszerzési igénye informatikai eszközök beszerzésére vonatkozóan. Az ajánlatkérőnek a két – már ismert – beszerzési igényt egybe kell-e számítania, vagy egybeszámítási kötelezettség terhe nélkül beszerezheti – közbeszerzési eljáráson kívül – a támogatással nem érintett informatikai eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk megadásakor feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nemcsak a támogatás erejéig köteles közbeszerezni, hanem egyébként is a közbeszerzés hatálya alá tartozik. Ha csak a támogatott projekt révén kellene közbeszereznie, akkor erre nem lenne szükség, közbeszerzését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlatkérőnek minősülő szervezet mint ajánlattevő

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet ajánlattevőként indul egy közbeszerzési eljárásban. A jogszabályi előírások alapján köteles-e ebben az esetben a nyertesség esetén igénybe venni kívánt (értékhatár feletti) alvállalkozókat maga is közbeszerzési eljárással kiválasztani? Gyakorlati lehetőség erre (például időbeli korlátok miatt) nyilván nincs, de szabályos-e ebben az esetben, ha az alvállalkozóval közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köt szerződést? Azaz "kiváltja"-e az eredeti közbeszerzési eljárás az ajánlattevőként fellépő ajánlatkérőnek minősülő szervezet saját eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
2
3