Tényleges tulajdonos

Kérdés: Az EKR-ben a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pont szerinti nyilatkozat űrlaptartalma megváltozott, és a tényleges tulajdonosról egy sor adatot kell már megadni (születési hely, születési idő, adóilletőség országa, érdekeltség jellege és érdekeltség mértéke), ami piros csillaggal is jelölve van, illetve nem piros csillagozottan az alábbi négy lehetőség közül kell az egyiket megadni: Adóazonosító jel, Adószám, HÉA vagy Külső nyilvántartás szerinti azonosító. A rendszer nem enged tovább, hibaüzenetet ír, ha a nem csillagozott részek közül bármit nem töltünk ki. Mi a változtatás jogszabályi alapja és az indoka?
Részlet a válaszából: […] ...évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy– a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy– a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (1) bekezdésének kb) alpontja szerint kötelező kizáró ok hatálya alá tartozik az a társaság, amely nem képes megnevezni tényleges tulajdonosát. A Kbt. előzőekben megjelölt alpontja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: új Pmt.) 3. §-ának 38. pontja a korábbi szabályozáshoz képest eltérően határozza meg a tényleges tulajdonos fogalmát. Az új Pmt. rendelkezéseire nem utalnak sem a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy– a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

"Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozik az ajánlatkérő egy adott tényről, például hogy az alvállalkozói nem állnak a kizáró ok hatálya alatt, vagy hogy ki a tényleges tulajdonosa, akkor ahhoz a nyilatkozathoz ugyanúgy kötve van, mintha külön az adott eljárásban a nyilatkozatban megjelöli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...cég kizáró ok hatálya alatt nem áll. Mivel több kizáró ok esetében csak a nyilatkozati elv tud érvényesülni – például nyilatkozat a tényleges tulajdonosról -, hiszen nem minden kizáró ok esetében létezik olyan hatósági nyilvántartás vagy dokumentum, mely alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
1
2