Építési beruházás vs. árubeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő egy épületrészt kíván klimatizálni. A klímák beszerzése és telepítése árubeszerzésnek/szolgáltatásmegrendelésnek vagy építési beruházásnak minősül? A klímák értéke meghaladja a beszerelés költségét.
Részlet a válaszából: […] ...(2) Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Lízing minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: A lízing árunak vagy szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a használatra vagy hasznosításra vonatkozó jog megszerzése is árubeszerzésnek minősül, függetlenül attól, hogy a vételi jogot a lízingidőszak végén fenntartja az ajánlatkérő vagy sem.A Kbt. 8. § (1) bekezdése alapján közbeszerzésnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...miatt az ajánlatkérő használhatja a terméket. A használat azonban ebben az esetben nem egészíthető ki a 13. § (2) bekezdésben jelzett vételi joggal, mivel a 13. § (3) bekezdését is együtt kell a (2) bekezdéssel értelmezni. Ennek nyomán tehát ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.Ha a szerződés árubeszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Opciós jog mértéke a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
Részlet a válaszából: […] ...kifogásolja. Nincs ugyanakkor olyan hüvelyk­ujjszabály, mely például 50 százalék vagy 75 százalék maximumot határozna meg, vagy a vételi jog gyakorlását esetleg 2-3 éves tartamban korlátozná. A kérdést általában a vonatkozó NFM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Beszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk az épületeire napelemes rendszer kiépítését tervezi KEOP-os pályázat keretében. Kérdésünk a beszerzés tárgyára vonatkozik. A CPV-kódok rendszere és a törvény mellékleteiben foglaltak alapján megállapítható, hogy bár a kiírandó tárgyi közbeszerzés kivitelezésre is vonatkozik a Kbt. 7. §-ának (3) bekezdése szerint, a Kbt. 8. §-ának (1) bekezdését is figyelembe véve nehéz megállapítani a beruházás tárgyát, mivel a napelem beszerzése a meghatározó értékű ebben a beszerzésben, ugyanakkor az alábbi CPV-kódokat is magában foglalja a telepítése: 45310000, 45350000, 45321000, 45317000, 45300000, 45400000, 45315300, 45311100, 4531120, 4511000, 45320000, 45000000, 45317200, 51110000, 51111200, 51111300. A napelemek épületekre történő elhelyezése önmagában nem építésiengedély-köteles tevékenység, csak műemlékek, valamint műemléki területen történt telepítés esetén. A telepítés azonban összefügg az utcai villamos hálózati rendszerrel, mivel a nyert energia abba kerül betáplálásra mérőórán keresztül, ezért gondoljuk, hogy építési beruházásként kell lefolytatni az eljárást, valamint azért, mert telepítése szerepel a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletében. Jól értelmezzük a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – a megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ajánlatkérő igénye opciós mennyiségre

Kérdés: Mit jelent az, ha ajánlatkérő a felhívásban fix mennyiség mellett opciós mennyiségre is igényt tart ajánlattevő részéről? Az opciós mennyiséget milyen pontossággal kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...opcióról, azaz a vételi jogról a Ptk. 375. §-arendelkezik. A jogszabályhely első bekezdése szerint ha a tulajdonos másnakvételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Opció ellenértéke a fix mennyiség díjában

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?
Részlet a válaszából: […] ...nem, mert az opció kikötése eseténtekintettel kell lenni a Ptk. vonatkozó szabályaira.A Ptk. 375. §-a szerint– ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosulta dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozómegállapodást – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Igényérvényesíthetőség opciós mennyiség le nem hívása esetén

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 375. §-ának (1) bekezdése szerint ha a tulajdonosmásnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattalmegvásárolhatja.A Ptk. hivatkozott rendelkezése alapján megállapíthatjuk,hogy az opció (vételi jog) jogintézményének lényege abban áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
2
3
4