Becsült érték meghatározása a 44/2022. kormányrendelet szerint

Kérdés: 2022. január 1-jén hatályba lépett a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése által rögzített becsült érték az eljárás becsült értékét vagy az egybeszámított becsült értéket jelenti? Például: iskolaépület felújításának becsült értéke 332 millió forint, az egybeszámított érték: 787 millió forint. Kell-e az eljárásban alkalmazni a 322/2015. kormányrendelet 34/A. § (2)-(3) és a 27. § (1) bekezdéseit?
Részlet a válaszából: […] vonatkozásában kell vizsgálni a kormányrendelet hatálya alá tartozást, ami ebben az esetben nem éri el a 700 millió forintot, így az Üvegkapura vonatkozó rendelkezések a továbbiakban nem alkalmazandók.A kormányrendelet 10/A. § (1) bekezdése alapján az 1-8. §-ban foglalt előírásokat azokra az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységekre – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – irányuló, konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződésekre kell alkalmazni, amelyek közbeszerzési eljárásai a 9. §-ban foglalt hatálybalépést követően indultak meg. A kormányrendelet eredeti hatálybalépése 2022. január 1-je volt.Fentiek értelmében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet Üvegkapuhoz kötődő rendelkezései nem alkalmazandók a kérdésben jelzett beszerzés vonatkozásában. Hasonló megítélés alá esik egy keretmeg­állapodás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról (...).A fenti in-house modell alkalmazásának feltétele, hogy minden egyes szereplő végezzen tevékenységet, adjon hozzá a közös sikerhez, azaz olyan feladat­megosztás érvényesüljön, ahol nem csupán attól lesz in-house a modell, hogy egy klasszikus ajánlatkérő szolgáltat a többieknek. A modell célja tehát nem az, hogy egy klasszikus ajánlatkérő nemcsak a tulajdonosának tudjon szolgáltatni, hanem más ajánlatkérőknek is közbeszerzés nélkül. A kockázatmegosztás, a közös problémamegoldás, a közös tervezés és megvalósítás mind része kell, hogy legyen annak a megállapodásnak, melyet a j) pont fennállása érdekében kötnek a felek. Ebben egyben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] az értelmezési keretet is a Kbt. jelenti. A közbeszerzési eljárásban érvényesülő logika szerint az ajánlatkérő a törvény keretei között maga határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek tükrében az ajánlattevőket a szerződés teljesítésére alkalmassá vagy alkalmatlanná minősíti, ennek abszolút korlátja azonban az, hogy az alkalmassági követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni, pontosan azért, hogy elkerülhetőek legyenek az ún. testre szabott kiírások. Az ajánlatkérőnek mindemellett azt is biztosítania kell, hogy az adott beszerzés elnyeréséért valamennyi lehetséges, a szerződést ténylegesen teljesíteni képes ajánlattevő versenyezhessen. Más irányból közelítve úgy is fogalmazhatunk, hogy egyetlen olyan feltétel sem eredményezhet alkalmatlanságot, amely túlterjeszkedik a beszerzéshez megkívánt mértéken, ez ugyanis a verseny korlátozását, a verseny tisztaságának veszélyeztetését jelentené, továbbá az ajánlattevők esélyegyenlőségét is sértené. Mindez összefoglalóan a túlzott és indokolatlanul nehezen teljesíthető előírások mellőzésének kötelezettségét rója az ajánlatkérőre. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint azt, hogy egy adott alkalmassági feltétel szükséges-e, a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes, a szerződésszerű teljesítést befolyásoló körülmény figyelembevételével lehet megítélni. A beszerzés értéke mellett viszonylag jelentős súllyal esik a latba a beszerzés tárgyának volumene, összetettsége, de természetesen a feladat ellátásának személyi és tárgyi feltételei sem hagyhatók figyelmen kívül. Mindig egyedileg, a konkrét közbeszerzési eljárás sajátosságait figyelembe véve kell megvizsgálni, hogy az adott alkalmassági feltétel meghatározása indokolt volt-e, avagy sem. A kérdésben körülírt alkalmassági minimum­követelmény támasztása önmagában nagy elvárás, amely jelentős mértékben leszűkíti az ajánlattevők körét. Az, hogy ez valóban jogellenesen versenytorzító hatású-e, a beszerzés konkrét egyedi körülményei alapján dönthető el, mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy az ajánlatkérő túlzott, a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását közvetlenül és ténylegesen nem szolgáló követelményt támasztott. Különösen akkor jelenthető ez ki még nagyobb bizonyossággal, ha például az ajánlatkérő a korábbi évekre vonatkozóan referenciaigazolást is kért, amely alapján megállapítható, hogy az adott ajánlattevő ilyen jelentős statisztikai állományi létszám nélkül is képes volt hasonló volumenű feladatokkal megbirkózni. Bizonyos szolgáltatások esetében lehet jelentősége annak, hogy az ajánlattevő mekkora állománnyal rendelkezik, így például pénzügyi, számviteli és adminisztrációs jellegű feladatok könnyebben teljesíthetők nagyszámú munkavállalóval,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. A közbeszerzési szabályzatban vagy a (2) bekezdés alkalmazása során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.Mivel az összeférhetetlenség egyértelműen fennáll, hiszen az érintett nem tud pártatlanul szavazni, annak ellenére, hogy akár tartózkodhat is. Mivel a pártatlanságot biztosítani kell, így nem megoldás, ha az érintett önként visszavonul, és nem kíván például a szavazásokon részt venni. A fentiek alapján külön dokumentált eljárásrend szerint kell az előkészítést és az eljárás lefolytatását biztosítani, melynek keretében figyelemmel kell lenni az összeférhetetlen képviselő kihagyására, beleértve a képviselő-testület általános tájékoztatását is az eljárásról.A Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet – ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen, ha gazdasági vagy más érdek, vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.Mivel a közbeszerzési terv elkészítésekor vagy módosításakor már egyértelművé válik az összeférhetetlenség a képviselő részéről, így a legegyszerűbb eljárás az összeférhetetlenség részéről történő bejelentése. Az ajánlatkérő erre reagálva megfelelő eljárásrendet alkot az előkészítés és a lefolytatás vonatkozásában, kizárva a döntéshozatalból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. További követelmény, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan (egzaktan és világosan) meg kell jelölnie. A transzparencia jegyében meg kell határoznia továbbá azt is, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat főszabály szerint az eljárást megindító felhívásban kell pontosan és a közbeszerzési alapelvekre is figyelemmel meghatározni. A kért adatoknak és tényeknek a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet alkalmassági követelményt támasztani.A fentiek alapján nem jár el jogszerűen az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember rendelkezzen szakmagyakorlási jogosultsággal, vagyis legyen bejegyezve a névjegyzékbe; ha pedig a névjegyzékben nem szerepel, akkor igazolja, hogy a névjegyzékbe vételhez szükséges végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.Ez ugyanis azt jelentené, hogy az ajánlatkérő szakmagyakorlási jogosultság hiányában a jogosultságnak megfelelő képzettség és szakmai tapasztalat egyenértékűségét is vizsgálni kívánja, amire viszont nincs jogosultsága, hiszen ez egyértelműen a nyilvántartást vezető hatóság kógens jogszabályokon alapuló jogköre. Az ilyen megfogalmazású előírással az ajánlatkérő maga juttatja kifejezésre, hogy szerinte sem indokolt a szerződés teljesítésével összefüggésben a névjegyzékben való szereplés előírása, hiszen az egyenértékű is alkalmas, ugyanakkor nem jelöli meg pontosan és kifejezetten, hogy valójában mely körülmények megléte, illetve hiánya zárja ki a szerződés teljesítésére való alkalmasságot, hanem – a transzparencia követelményének meg nem felelő módon – csupán[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Negyedéves tájékoztató közzétételi platformja DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer esetén a negyedévente történő tájékoztatás az eljárás eredményéről milyen platformon jelenik meg? Hol publikálják a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő három munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.Amennyiben a DBR uniós eljárásrendben került kiírásra, úgy az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg, ha pedig nemzeti rezsimben kerül közzétételre, akkor csak a Közbeszerzési Értesítőben.Érdemes megnézni egy példát: 2022/S 018-043281. Ezen a számon érhető el egy olyan hirdetmény, ami például a negyedévente DBR-ben megkötött szerződések eredményeit tartalmazza. Ezek az eredményről szóló tájékoztatók jellemzően igen nehezen követhetők, igen sok információt tartalmaznak; nem is véletlen, hogy sem a dinamikus beszerzési rendszerek, sem a keretmegállapodások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] tartományon a kapott értékekhez közvetlenül kapcsolódóan – a ténylegesen beérkező ajánlatok tartalmától függetlenül – adja meg az értékelési preferenciáit leképező értékelési pontokat (az értelmezési tartomány értékeihez függvénykapcsolattal rendel pontszámokat). Emódszer előnyét a közös jellemzők bemutatásánál részletezett tulajdonságok jelentik, hiszen kétségtelenül e módszer képes az ajánlatkérő értékelési preferenciáit és elvárásait tükröztetni. Ugyanakkor e módszer alkalmazása szakmailag, döntéselméleti és döntéstechnológiai szempontból különösen körültekintő és megalapozott döntés-előkészítést igényel."Az abszolút értékelés módszerei között a fenti két útmutató a hasznossági függvény mellett még kitért a pontozásos módszerre is az alábbiak szerint:1. A pontozásPontozás esetén az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján kialakított értékelési skála alapján, az egyes ajánlati elemekhez közvetlenül rendeli hozzá az előre meghatározott alsó vagy felső pontértékek közötti megfelelő pontszámot. E módszer előnye, hogy rendkívül egyszerű, könnyen átlátható, ugyanakkor hátránya a közös jellemzők körében felsoroltakon túlmenően, hogy az adott tartalmi elem szélső értékeinek ad prioritást, míg a kialakított skála középső tartományaiban kialakuló különbségeket nem feltétlenül tükrözi megfelelő pontossággal. Ugyanakkor hátránya a közös jellemzők körében felsoroltakon túlmenően, hogy az adott tartalmi elem szélső értékeléseiről feltételezi, hogy az a legelőnyösebb és a legkedvezőtlenebb az ajánlatkérő számára (habár előfordulhat, hogy az ideális eset a szakmai értékelési skálának nem a szélein található).A későbbi három útmutató már nem tartalmazta a hasznossági függvényt, hanem az abszolút értékelés módszerei között csak a pontozás módszerét emelte ki és definiálta a korábbiaknak megfelelően.Mindegyik korábbi és jelenleg hatályos útmutató is külön kitér arra, hogy az ajánlásban nem szereplő minden további módszer megfelelhet a Kbt. rendelkezéseinek, ha az ajánlásban nem szereplő módszerekről az ajánlatkérő képes bizonyítani, hogy azok alkalmazása nem indokolatlan, és nem ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel. Figyelembe kell venni a beszerzés körülményeit, és a pontszámok kiosztása során a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság eddigi gyakorlata szerint a ponthatárok közötti pontszámok kiosztása akkor felel meg a Kbt. előírásainak, ha"a) az ajánlatkérő nem a várható ajánlati elemekre tekintettel értékeli az ajánlattevői megajánlásokat, hanem a beérkezett tényleges és érvényes ajánlatok tartalmi elemeit hasonlítja össze;b) biztosított, hogy – az adott részszemponthoz (alszemponthoz) tartozó értékelési intervallumon – az ajánlatkérő számára kedvezőbb megajánlás azzal arányban álló magasabb pontszámot ér el;c) a pontozás során nem változik meg az egyes részszempontok súlyszámokkal kifejezett jelentősége."A hasznossági függvény tehát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe.A vagyonvédelmi törvény 72/B. § (1) bekezdése szerint, ha az-1. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott, valamint-1. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és irányításával összefüggő – a) és b) pontoktevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló közbeszerzési eljárásban a rezsióradíj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, és köteles az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerint indokolást kérni, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a kormány rendeletében megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékénél.A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdésen kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe.Az erre vonatkozóan fellelhető szabály a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2021. évi mértékéről szóló 170/2021. kormányrendelet, melynek 1. §-a szerint a 2021. évre vonatkozó, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2474 forint/óra.A Korm. rendelet azonban nem állapítja meg a 2022. évi mértéket, csak a 2021. évi mértékről született kormányrendelet. Ezt kívánja értelmezni, a belügyminiszter 2022. január 9-én megjelent közleménye a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj 2022. évi összegéről. Ennek értelmében a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsi­óradíj éves változásáról és a megállapítására vonatkozó eljárási szabályokról szóló 374/2021. kormányrendelet (a továbbiakban: Rezsióra Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése szerint: "A rezsióradíj tárgyévre számított összege – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a 2022. évtől minden évben az előző évben irányadó rezsióradíjnak a tárgyévi garantált bérminimum órabér alkalmazására irányadó összegének előző évhez viszonyított növekménye arányában növelt összege."A Rezsióra Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.Ez alapján a szolgáltatások beszerzését a gazdasági és műszaki funkcionális egység alapján kell megítélni, továbbá szolgáltatásmegrendelés esetében a közvetlen cél megvalósítására való irányultság is irányadó. Amennyiben a legfontosabb EUB-döntéseket áttekintjük, ennél színesebb képet kapunk.A C-16/98. számú esetben a műszaki-gazdasági funkció egysége mint fő szempont megítélése során számos más körülmény is adódhat, melyek az adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá, például az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor, egy közbeszerzés megítélésekor az időbeli összefüggés, amely utóbbi azonban nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget.A C-574/10. számú eset értelmében a beszerzéseket elsősorban egy közös cél kapcsolja össze, ennek keretein belül fontos szerephez juthat adott esetben a beszerzés egységének megítélésekor a szolgáltatások tartalmi hasonlósága és folytonossága.A C-187/04. és C-188/04. számú ügyek alapján elegendő, amennyiben ugyanaz a gazdasági rendeltetés, azaz a gazdasági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a Kbt. megkerülésére irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen. Az Európai Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód. A funkcionális megközelítés lényege, hogy a bíróság egy, az irányelvek célját érvényre juttató szempontrendszer alapján ítéli meg, hogy az egyes részek összetartoznak-e, avagy sem, és ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a beszerzést az ajánlatkérő államháztartási okok miatt bonyolítja le több szerződéssel. Az összeszámítási kötelezettség fennállása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy fennáll-e az egyes részek műszaki-gazdasági funkcionális egysége, vagyis például építési beruházásnál azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben.Az elmúlt évek esetjoga tükrében kijelenthető, hogy egy több szakaszra tagolódó építőipari projekt elemei akkor tekinthetők külön építési beruházásoknak, ha teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, vagyis egymásra­utaltság nélkül betöltik a funkciójukat.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 13. § (2) bekezdése például ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. A fentiek alapján most már a konkrét kérdés is megválaszolható. Abban az esetben, ha az egyes utak, illetve érintett útszakaszok önállóan funkcionálnak, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósítják, akkor azok értéke jogszerűen részekre bontható. A rendeltetés önálló megvalósítása mint követelmény akkor teljesül, ha az egyik szakasz a másik nélkül is használható. Ha ellenben az egyes útszakaszok önállóan nyilvánvalóan nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, akkor az összeszámítási kötelezettség kétségkívül fennáll. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint például a körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét – a nyilvánvalóan fennálló műszaki egységre tekintettel – nem javasolt részekre bontani, míg ha két eltérő földrajzi helyen lévő, egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, akkor a részekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
2
3
6