49 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben (...).Mivel ajánlattevőként nem ezt a megoldást választották, így a közös ajánlattevő nevében is feltöltött a konzorciumvezető ajánlatot, de nem lett volna feltétlenül szükség az EKR-ben a másik ajánlattevő helyett történő regisztrációra, hiszen a későbbiekben vélhetően nem minden esetben kívánnak eljárni helyettük, nevükben a közbeszerzésben. Vélhetően minden megfelelő meghatalmazással történt, ugyanakkor pontosan ez a regisztráció spórolható meg, amennyiben kapacitást biztosító szervezetként kerül a referenciát biztosító cég bevonásra.Jelenleg egyetemleges a kötelezettségvállalás, azaz bármelyik fél nem teljesít, a teljesítés a másik féltől is követelhető. Ebben a vonatkozásban azonos "szinten" vannak a felek, hiszen a teljesítés bármelyik féltől követelhető nemteljesítés esetében. A számlakibocsátás, illetve konzorciumvezetés valójában nem[…]

Részlet a válaszából: […] kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeket az ajánlatkérőnek nem kell megválaszolnia, de természetesen saját belátása szerint dönthet úgy is, hogy ennek ellenére teljesíti a határidőn túl előterjesztett igényt. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának nincs jogvesztő határideje, az ajánlattevő legfeljebb azt kockáztatja, hogy elkésettség esetén az ajánlatkérő nem lesz köteles válaszolni.A kérdésben vázolt tényállás szerint az ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel szempontjából releváns adat vonatkozásában kért kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől, aki azt az elkésettség miatt nem válaszolta meg. Az ismertetett tételes jogszabályi rendelkezések az ajánlatkérőnek ezt az eljárását kétségkívül legitimálják, ugyanakkor érdemes a közbeszerzési alapelvekre és a szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói megfontolásra is kitekinteni. A kiegészítő tájékoztatás célja a megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának biztosítása, így a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokban megjelenő ajánlatkérői előírásokkal kapcsolatosan írásban tájékoztatást kérhetnek. A gazdasági szereplők pedig azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmükben rámutatnak a nem egyértelmű előírásokra, esetlegesen az ellentmondásokra és a hiányzó információkra, lehetőséget adnak az ajánlatkérőnek arra, hogy szükség esetén módosítsa a dokumentumokat, illetve válaszával segítse a gazdasági szereplőket a megfelelő ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásában. A kiegészítő tájékoztatás tehát a bizonytalanságok eloszlatásának hatékony eszköze, olyan lehetőség, amely kétségkívül alkalmas arra, hogy a közbeszerzési dokumentumokban szereplő és az ajánlattételt nehezítő esetleges pontatlanságokat vagy kétértelműségeket kiküszöbölje. Bonyolult műszaki tartalom esetén óhatatlan, hogy az ajánlattevőkben jogos kérdések merüljenek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban a közbeszerzési eljárás célját szolgáló ajánlatok érkezhessenek be.A Kbt.-ben rögzített alapelvek többféle funkciót töltenek be. Először is biztosítják a szabályozás elvi keretét, a tételes jogi normák tulajdonképpen ezen alapelvek kisugárzásai. Emellett az alapelveknek hézagkitöltő szerepük is van, ami azt jelenti, hogy olyan esetekben, amelyekre nézve a jogalkotó nem fogalmazott meg tételes jogi normát, zsinórmértékül szolgálnak. Végül a törvényi szabályokkal összefüggésben törvényértelmező funkcióval bírnak, és ebbéli minőségükben főként a nem egyértelmű megítélésű határesetek megoldását segítik elő. A kérdésben vázolt tényállás ilyennek tekinthető. Az ajánlatkérő valamiféle "formállogika" mentén úgy döntött, nem válaszolja meg az elkésetten benyújtott kiegészítő tájékoztatás iránti[…]

Részlet a válaszából: […] változtatja meg. Jelen esetre nézve ez azért teljesül, mert a nyertes ajánlattevő időben korábban hozzájut az ellenérték 50%-ához anélkül, hogy az ajánlatkérő különösebb feltételt szabna számára. A Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontja értelmében az ilyen szerződésmódosítás mindenképpen lényegesnek minősül. A következő lépés annak vizsgálata, hogy vajon a kérdésben körülírt szerződésmódosítással szemben teljesülnek-e a megengedhetőségnek a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában tételesen rögzített feltételei. Kérdés tehát, hogy olyan körülmények tették-e szükségessé a módosítást, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, a módosítást követően változatlan-e a szerződés általános jellege, továbbá hogy az ellenérték növekedése az eredeti szerződés értékének 50%-át meg nem haladó mérté­kű-e. A kérdésben körülírt tényállás alapján megállapítható, hogy a felek kizárólag az ellenérték kifizetésének feltétele tekintetében módosították a szerződésüket, így az utolsó két megengedhetőségi követelménynek nincs jelentősége, mert az ellenérték egyösszegű kifizetése helyett az 50%-os előleg alkalmazása önmagában nem változtatta meg a szerződés általános jellegét, és a szerződésmódosítás nem irányult az ellenérték növelésére. Innentől már csak azt kell megítélni, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában írt feltétel teljesül-e. E jogszabályhely szerint az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítás jogszerűsége alátámasztására egyrészt olyan körülményeket kell igazolnia, amelyek szükségessé teszik a szerződésmódosítást, másrészt pedig ezeknek a körülményeknek előre nem láthatóknak kell lenniük, feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára, illetve a szerződést megelőző előkészítési szakaszra vonatkoztatható, ezért a szerződésmódosítás jogszerűségének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során a kellő gondosságot tanúsította-e. Az előrenemláthatóság követelménye alapvetően akkor valósul meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem[…]

Részlet a válaszából: […] vállalhat fel – Kbt. 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja.A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:-az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;-szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át – a) és b) pontok,valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ebben az esetben az ajánlatkérőnek nem kell indokolnia a változást, amely nem volt az eredeti szerződés része. Az új szerződés árkövetése – melyre a kérdés is utal – azonban a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint történik, melyre nem vonatkozik a 15%-os korlát.A 141. § (4) bekezdése szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:Ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott[…]

Részlet a válaszából: […] vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át – a) és b) pontok,valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ehhez képest az indexált szerződés a 141. § (4) bekezdés a) pontja értelmében nem igényel hirdetmény-közzétételt, mivel az indexálás automatizálja a változás beépülését a szerződésbe.A 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:-ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Amennyiben az indexálás mértékét maximalizálni kívánja az ajánlatkérő, azt az eredeti szerződésben a 141. § (4) bekezdés a) pont alkalmazása során meghatározhatja, korlátozhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a de minimis szabály kerülne alkalmazásra, hanem az indexálás során határoz meg sajátos szabályokat[…]

Részlet a válaszából: […] szerződések teljesítésének folytatása a következőkkel:– orosz állampolgár, vagy oroszországi székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv;– olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50%-ával közvetlenül vagy közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy– olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el – a)-c) pontok,ideértve a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.A Miniszterelnökség útmutatója alapján, mely a fenti hatályt "lefordította" a hazai szabályozás vonatkozásában, az alábbiak szerint került értelmezésre:A rendeletet Magyarországon a következő közbeszerzésekre és beszerzésekre, valamint az azok útján megkötött szerződésekre kell alkalmazni:– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárás.– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerint lefolytatott védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárás.– A Kbt. és a Vbt. hatálya alá nem tartozó, következő beszerzések:= a Kbt.[…]

Részlet a válaszából: […] kizárólag a 11. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek mértékéig terjedhet. A központosított közbeszerzési díj mértéke a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2%-a.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a Digitális Kormányzati Ügynökség az érintett Korm. rendelet szerint megkötött keretszerződés vagy keretmegállapodás esetében érvényesíti.A fenti rendelet 14. § (1) bekezdése így szól: A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű[…]

Részlet a válaszából: […] Semmiképpen nem cselekszik jogszerűtlenül, ha információ hiányában egy létező hiányosságot önkéntesen benyújt, melyet nem korlátoz a Kbt. önkéntes hiánypótlásra vonatkozó 71. § (5) bekezdésének alábbi szabálya.Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben[…]

Részlet a válaszából: […] azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell – c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az ajánlatkérő köteles az alábbi, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos szabályairól szóló 105/2022. kormányrendelet szerint eljárni, úgy nem hivatkozhat az e) pontra, hanem kifejezetten a kormányrendelet szabályait kell figyelembe vennie.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő beszerzés (a továbbiakban: beszerzés) megvalósítása során a rendelet szerinti sajátos beszerzési szabályokat alkalmazza.A (2) bekezdés szerint a rendelet alkalmazásában beszerzésnek minősül– a menedékjogról szóló törvény szerinti ideiglenes védelemre jogosult személy, valamint– az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár – a) és b) pontokelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés.Amennyiben az e) pont jogalapját vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a humanitárius projektek célja széleskörűbb a törvénymódosítás indokolása szerint, mely az e) pontot beemelte. A törvény alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről ODA, azaz hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Cél továbbá, hogy a szabályozás megfeleljen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba. A 2014. évi XC. törvény (továbbiakban NEFE törvény) 1. § 5. pontja és 5. § (1) bekezdése alapján:– nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben;– a nemzetközi[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek nem kell törekednie a 20 nap kivárására. Indokolnia ugyanakkor nem kell, amennyiben a 19. napon küldi el a módosított összegezést.A 79. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás[…]