Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] jogosult személy, valamint-az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés – a) és b) pontok.A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 19. §-ában definiálja, ki minősül ideiglenes védelemben részesítettnek, az alábbiak szerint:Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet-az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy-az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Bankgarancia pótlása pénzintézet cégjogi státuszának változása esetén

Kérdés: Mi legyen az ajánlati biztosítékkal, ha már nyertünk, de az ajánlati biztosítékunkat érinti az azt kibocsátó bank cégjogi státuszának változása? Mi a helyzet, ha az értékelés szakaszában járunk, és mi, ha a teljesítés szakaszában történik a változás? Hogyan pótoljuk?
Részlet a válaszából: […] technikailag egyéb kommunikáció keretében tudja az új bankgaranciát feltölteni az ajánlattevő, amennyiben nincs hiánypótlási lehetőség nyitva. A bankgarancia pótlásával kapcsolatban egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlattevőn kívül álló okból történt a bankgarancia-szerződés megszűnése, melyet az ajánlattevő a lehető leghamarabb pótolt. A teljesítés szakaszában a teljesítési és jólteljesítési biztosíték nyújtásával kapcsolatban azonos a helyzet, mint a szerződéskötést megelőző, de már nyertes helyzetben. Ekkor az ajánlatkérőnek már nem a közbeszerzés keretében, hanem az ajánlatkérővel való közvetlen kommunikáció során kell eljuttatnia új bankgaranciáját. Technikailag megtörténhet, hogy egy rövidebb időszak nem volt lefedve bankgaranciával, hiszen az ajánlattevő nem lehetett biztos abban, hogy az adott bank a továbbiakban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettsége építési beruházás esetében

Kérdés: Az új Üvegkapu-rendelet értelmezése kapcsán kérdezem: ha van három, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásom, akkor azokat nem kell bejelentenem az Üvegkapuba?
Részlet a válaszából: […] alapján dönti el az ajánlatkérő az Üvegkapu-rendelet hatálya alá tartozást, hanem a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló visszterhes szerződés önmagában vett értékét kell a döntés alapjául venni, még keretmegállapodás esetében is. Így az egyes eljárásokat önmagában kell alapul venni, ami a 115. § szerinti eljárás esetében nem lehet 300 millió forint értéket meghaladó, így nem fog fennállni az ajánlatkérő kötelezettsége a kérdésben jelzett három eljárással kapcsolatban, az Üvegkapu-rendelet vonatkozásában.[Az 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: "(1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó valamennyi, a Kbt. 19. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építőipari kivitelezési tevékenység – ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is – a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer alkalmazási körébe tartozik."Az 1. § a következő (3) bekezdéssel egészült[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Azonos referencia felhasználása több részre történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Árubeszerzési tenderhez kell referenciaigazolást beadnunk. Szabályosan hogyan igazolható a referencia arra a részre, amelyikben a beszerezni kívánt áruk vegyesen szerepelnek? (Sebészeti varróanyagokról van szó, és az egyik rész nem csak egy típusú varróanyagot tartalmaz, így nem tudom pontosan, minek az igazolása szükséges. Minden termékhez külön igazolás kell az adott részhez? Ha igen, mekkora darabszámra?) A felhívásban szerepel, hogy "több részre történő ajánlattétel esetén ugyanazon referencia több részben történő bemutatására is lehetőség van, amennyiben az adott referenciával több rész alkalmassági követelménye is igazolható".
Részlet a válaszából: […] varróanyaggal teljesíthetők. A felhívásban szerepel, hogy "több részre történő ajánlattétel esetén ugyanazon referencia több részben történő bemutatására is lehetőség van, amennyiben az adott referenciával több rész alkalmassági követelménye is igazolható".Ez egyben azt is jelenti, hogy a darabszámok minden egyes rész vonatkozásában felhasználhatók,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Az Üvegkapu-rendelet módosításának hatása folyamatban lévő keretmegállapodásokra

Kérdés: Az Üvegkapu szabályozásának változásában jól értelmezzük-e, hogy a futó keretmegállapodások esetében is kell alkalmaznunk, melyek építési beruházásokra vonatkoztak, és 2021-ben jöttek létre?
Részlet a válaszából: […] alkalmazni kell a szabályokat. Ha pedig az új szabályozással való összhang megteremtéséhez szükséges, akkor módosítani lehet a keretmegállapodást is, amely nem minősül a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti lényeges feltételnek.A rendelet többek között a 10/A. §-sal egészül ki, melynek új (2) bekezdése szerint: "(...) az 1-8. §-ban foglalt előírásokat a 9. §-ban foglalt hatálybalépést megelőzően létrejött, valamint a hatálybalépés napján folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként létrejött keretmegállapodások vagy más keretjellegű szerződések vagy dinamikus beszerzési rendszerek alkalmazásával a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Előminősített szervezet ajánlattevői státusza közszolgáltató előminősítési rendszerében

Kérdés: Egy előminősített szervezet egy közszolgáltató előminősítési rendszerében lehet-e kapacitásnyújtója egy másik, az előminősítésért induló cégnek?
Részlet a válaszából: […] van közös jelentkezésre másik ajánlattevővel. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 11. § (7) bekezdése ugyanis lehetővé teszi, hogy az előminősített gazdasági szereplők közösen is jelentkezhetnek az előminősítési rendszerben lefolytatott eljárásokra, amikor kimondja: több előminősített gazdasági szereplő közösen is benyújthat részvételi jelentkezést, és közösen is tehet ajánlatot.Amennyiben az együttműködés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Referencia igazolása a gyakorlatban egy vagy több szerződéssel

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a referencia igazolható egy vagy több szerződéssel is? Lehetőség van több partnertől referenciaigazolást bekérni, igazolva ezáltal, hogy ezen mennyiségek összege eléri a felhívásban megadott referenciamennyiséget?
Részlet a válaszából: […] referencia például 100 millió forint minimális értékét két 50 millió forint értékű referenciával kívánja az ajánlattevő igazolni, azt nem teheti meg.Ha például az ajánlatkérő 300 darab termékre vonatkozó referenciaigazolást kér, akkor felmerül a kérdés, hogy lehet-e két partnertől bekérni igazolást, melyen egyik partner 200 darabot, a másik 100 darabot igazol, majd ezt a két igazolást lehet-e együttesen benyújtani a 300 darab termékre történő igazolásként.Véleményünk szerint igen, mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési határidő módosítása a háborús helyzetre tekintettel

Kérdés: Aláírásra került egy szerződés, de nem történt még teljesítés (nincs kész az épület), és a teljesítési határidő emiatt tarthatatlan. Az ajánlatkérő azt "kéri, hogy hivatkozzunk a háborús helyzetre, és ebből kifolyólag a nyersanyaghiányra annak érdekében, hogy a teljesítés időpontját módosítani lehessen". Elfogadható-e ez a megoldás az ajánlattevő részéről?
Részlet a válaszából: […] módosítás, mely a teljes módosítási időszakra vonatkozó indokot érinteni fogja. Ezzel az ajánlattevő hátrányba kerülhet, hiszen saját hibájából lényegesen kevesebb késedelmet szenvedett volna például. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy milyen okból kívánja módosítani a határidőt. A kommunikációban azonban az ajánlattevőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy ha sikertelen lesz a módosítás, amennyiben felvállalta a teljes késedelmet, és indokolta azt, a későbbiekben már nem fog tudni hivatkozni arra, hogy a késedelem egy részéért nem is ő felelt. Az ténykérdés, hogy a hivatkozás tartalmának erre kell irányulnia, ha ténylegesen nem tud a nyertes ajánlattevő teljesíteni. Valóban ezzel a tartalommal érdemes kezdeményezni, és a nehézségeket minél részletesebben és a körülményekre hivatkozással leírni egészen addig, amíg nem járt le a teljesítési határidő. De ez nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] eljárás megindításának tervezett időpontját, és-a szerződés teljesítésének várható időpontját – a)-f) pontok.A mennyiség esetében bőven elegendő, ha a tárgy mennyiségi adatai szerepelnek (áru darabszáma, szolgáltatás hónapszáma). Valóban félreérthető, hogy a tervezett mennyiség esetében nem a tárgy szerinti tervezett mennyiség szerepel a kormányrendeletben. Véleményünk szerint ez nem érthető úgy, hogy a közbeszerzés értékét is meg kellene adni. Ezt nem minden ajánlatkérő üdvözölné, hiszen ebből esetleg a gazdasági szereplők következtetéseket vonnának le az ajánlatkérő által elfogadható ár vonatkozásában, melyet az ajánlatkérő nem minden esetben kíván nyilvánosságra hozni. Igaz ez abban az esetben is, ha a fedezet ettől esetleg eltér. Amennyiben az ajánlatkérő ezt nem kívánja nyilvánosságra hozni, úgy ebben a jogszabály szabadságot biztosít. Amennyiben az ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
4
5