14 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] változtatja meg. Jelen esetre nézve ez azért teljesül, mert a nyertes ajánlattevő időben korábban hozzájut az ellenérték 50%-ához anélkül, hogy az ajánlatkérő különösebb feltételt szabna számára. A Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontja értelmében az ilyen szerződésmódosítás mindenképpen lényegesnek minősül. A következő lépés annak vizsgálata, hogy vajon a kérdésben körülírt szerződésmódosítással szemben teljesülnek-e a megengedhetőségnek a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában tételesen rögzített feltételei. Kérdés tehát, hogy olyan körülmények tették-e szükségessé a módosítást, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, a módosítást követően változatlan-e a szerződés általános jellege, továbbá hogy az ellenérték növekedése az eredeti szerződés értékének 50%-át meg nem haladó mérté­kű-e. A kérdésben körülírt tényállás alapján megállapítható, hogy a felek kizárólag az ellenérték kifizetésének feltétele tekintetében módosították a szerződésüket, így az utolsó két megengedhetőségi követelménynek nincs jelentősége, mert az ellenérték egyösszegű kifizetése helyett az 50%-os előleg alkalmazása önmagában nem változtatta meg a szerződés általános jellegét, és a szerződésmódosítás nem irányult az ellenérték növelésére. Innentől már csak azt kell megítélni, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában írt feltétel teljesül-e. E jogszabályhely szerint az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítás jogszerűsége alátámasztására egyrészt olyan körülményeket kell igazolnia, amelyek szükségessé teszik a szerződésmódosítást, másrészt pedig ezeknek a körülményeknek előre nem láthatóknak kell lenniük, feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára, illetve a szerződést megelőző előkészítési szakaszra vonatkoztatható, ezért a szerződésmódosítás jogszerűségének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során a kellő gondosságot tanúsította-e. Az előrenemláthatóság követelménye alapvetően akkor valósul meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet:– ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, a keretmeg­állapodásban meghatározott feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő(k)től. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (különösen az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor, vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti;– ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban – kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt[…]

Részlet a válaszából: […] közbeszerzési szaktanácsadó folytatná le az eljárást. Tehát ettől még a meghatalmazó marad az ajánlatkérő.Amennyiben más ajánlatkérő folytatja le az eljárást, és a szerződő felek között megjelenik az a további ajánlatkérő, akinek/amelynek a nevében lefolytatták azt, úgy – mivel mindkét ajánlatkérő szerződő fél lesz, mert közös ajánlatkérésről[…]

Részlet a válaszából: […] szerződések teljesítésének folytatása a következőkkel:– orosz állampolgár, vagy oroszországi székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv;– olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50%-ával közvetlenül vagy közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy– olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el – a)-c) pontok,ideértve a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.A Miniszterelnökség útmutatója alapján, mely a fenti hatályt "lefordította" a hazai szabályozás vonatkozásában, az alábbiak szerint került értelmezésre:A rendeletet Magyarországon a következő közbeszerzésekre és beszerzésekre, valamint az azok útján megkötött szerződésekre kell alkalmazni:– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárás.– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerint lefolytatott védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárás.– A Kbt. és a Vbt. hatálya alá nem tartozó, következő beszerzések:= a Kbt.[…]