Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő a módosítás során olyan körülményekre hivatkozott, amelyeknek az előkészítés során már előtte ismertnek kellett lennie. Ilyen többek között az, hogy nem egymásra épülő részhatáridőket írt elő, ugyanakkor a módosítást azzal indokolta, hogy ellentmondás volt az eljárási dokumentumok és a felhívás között. A Döntőbizottság véleménye szerint nem ellentmondás volt a közbeszerzési dokumentumokban, hanem az ajánlatkérő nem rendelkezett olyan kérdésekről, amelyek a részteljesítéssel kapcsolatban felmerülnek, azaz az előírások voltak hiányosak. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy a valós beszerzési igényének megfelelő tárgyra, tartalomra kössön teljesíthető feltételekkel szerződést. Ha ezt csak a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a figyelembevételével van lehetősége az ajánlatkérőnek megtenni, és a módosítás ebbe az előírásba ütközik, akkor a felhívást vissza kell vonni."Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a részhatáridők meghagyása esetén az ajánlatkérőnek a számlázási, jótállási, átadás-átvételi feltételeket jelentősen át kellett volna alakítani, amely az ajánlatkérő álláspontja szerint sértette volna a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat." Ez az érv azért érdekes, mert a hiányzó előírások pótlása, illetve a részhatáridők meghagyása szintén jelentős módosításnak minősült volna, tehát az 55. § (6) alkalmazásával nem volt reparálható. A jogorvoslati fórum kiemeli azt a tényt, hogy a közbeszerzési eljárásban az 1. részben 13 gazdasági szereplő, a 2. részben 8 gazdasági szereplő jelezte érdeklődését, valamint az ajánlattételi határidőig mindkét részben 2-2 ajánlat érkezett. Ez olyan szempontból érdekes, hogy a jogorvoslati fórum szerint ebből megállapítható, hogy "az ajánlattételi hajlandóság és képesség az érdeklődő gazdasági szereplők körében nem nőtt meg, a közbeszerzési eljárásban jelentős számú és változatos tartalmú ajánlatok nem kerültek benyújtásra, ekként a Kbt. 55. § (6) bekezdésének feltételezett sérelmét a tények nem igazolják".Véleményünk szerint ez kifejezetten újdonság a jogorvoslati fórum gyakorlatában, mert így ezek szerint van jelentősége az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők száma és a valóban ajánlatot benyújtó ajánlattevők száma viszonyának. Mivel az érdeklődés jelzése összességében semmilyen kötelezettséggel nem jár, így ebben az értelmezési környezetben kifejezetten rosszul jár az az ajánlatkérő, aki korrigendummal módosít, és sok érdeklődő gazdasági szereplője van az eljárásban, továbbá megnő az ajánlattevők száma is. Nem elvárható az érdeklődőktől az ajánlattétel, hiszen pontosan az az érdeklődés célja, hogy átgondolja az érintett gazdasági szereplő, hogy kíván-e ajánlatot tenni, de hogy mindezt a részteljesítési határidőkkel kapcsolatos ellentmondás miatt ne tette volna meg, vagy éppen a változás miatt döntött mégis úgy, hogy ajánlatot nyújt be, véleményünk szerint nem igazolható.Ugyanakkor fontos, hogy erre áttételesen mégis utal a döntés, ugyanis[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Termékcsere – ha a gyártó nem szállít

Kérdés: Teljesítés során abba a helyzetbe kerültünk, hogy az általunk megajánlott gyártó nem szállít. Cserélhetjük-e a terméket másik gyártó termékére a zavartalan teljesítés érdekében? (Az ár ugyanaz maradna.)
Részlet a válaszából: […] különösen az informatikai termékek piacán, így az ajánlattevőnek annyi lehetősége van, hogy esetleges termékfrissítés esetében (melynek jogi alapjai rendkívül bizonytalanok) az ajánlatkérő hozzájárulásával cserélheti termékét. Nem segíti az sem az adott helyzetet, ha más, de igazolhatóan egyenértékű vagy akár jobb minőségű terméket kínál azonos áron az ajánlattevő, hiszen akkor is szerződésmódosítási helyzetbe kerül az ajánlatkérő.A kérdésre adott válasz tehát szerződésmódosítás nélkül egyértelműen nem, melyhez képest gyakori, hogy ennél rugalmasabb álláspontot foglalnak az ajánlatkérők[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Megrendelés módosítása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásban busát szerettünk volna rendelni, de a szállító nem szállít, ellenben pontyot tudna adni helyette. Mindkettő a keretmegállapodás része, de mi nem pontyot szeretnénk, mert az drágább. Mi történik akkor, ha az általunk rendelt busa helyett pontyot szállít az ajánlattevő, de a busa árában? Elfogadhatjuk ezt a változást, ami a megrendelőhöz képest más lenne? Esetleg módosíthatjuk a megrendelőt úgy, hogy elfogadjuk az alacsonyabb árat? Vagy nincs árcsökkentésre sem lehetőség, hanem meg kell vennünk a drágább terméket magasabb áron?
Részlet a válaszából: […] praktikusan visszavonva eredeti igényét, és új megrendelést feladva, melynek keretében tisztázza, hogy a termék csökkentett áron kerül leszállításra. Technikailag nem kötött, hogy milyen módon módosítja eredeti megrendelését az ajánlatkérő, és tisztázza a csökkentett ár mértékét, de a közbeszerzési dokumentumokból ki kell derülnie, miért történt más termék beszerzése és csökkentett ár alkalmazása akár átmenetileg.Valójában nem szerződésmódosításról beszélünk, hiszen az eredeti igénytől az ajánlatkérő eltér, de mivel a keretmegállapodásnak része mindkét termék, és igényét ugyanúgy ki tudja elégíteni más, de magasabb minőségű élelmiszerrel, méghozzá az eredeti alacsonyabb minőségű termék áráért, a megrendelés során ennek nem lesz jelentősége, amennyiben egy ajánlattevő volt. Ha azonban több ajánlattevővel kötött keretmegállapodást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

DBR egyedi szerződésének módosítása

Kérdés: Módosíthatom-e a dinamikus beszerzési rendszer egyedi szerződését?
Részlet a válaszából: […] a keretmegállapodás kapcsán kitér az említett kérdésre. Ennek értelmében: "a feleknek arra is lehetőségük van, hogy a keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződésük ellenértékét növeljék a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján, ugyanakkor minden esetben figyelemmel kell lenniük arra, hogy az egyedi szerződés ellenértékének változása kapcsán a Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti viszonyítási alap az egyedi szerződés eredeti értéke, nem pedig a keretmegállapodás keretösszege."Mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Termékenként eltérő, de átlagban 10%-os de minimis módosítás keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásban 10%-os de minimis módosítás történik a teljes keretösszegre. Van-e arra lehetőség, hogy ez a módosítás egyes termékeket, melyek a keretmegállapodás részei, kevesebb, míg más termékeket több mint 10%-os mértékben érintsenek úgy, hogy az átlagos változás értékben 10% lesz?
Részlet a válaszából: […] árváltozását akár 50%-ot meghaladó mértékben annak ellenére, hogy a jogalap a teljes keretszerződéses összeg 50%-os változását teszi lehetővé. Az alábbiak szerint érvel az útmutató:"Amennyiben a keretmegállapodás, keretszerződés alapján kötött egyedi szerződést módosítják a felek, akkor az érintett egyedi szerződés szerinti ellenértékre figyelemmel kell megállapítani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontjának 50%-os korlátját. A teljes keretmegállapodásra kiható egységár növekedés esetén pedig a keretmegállapodás teljes ellenértékével (keretösszegével) összevetve kell megállapítani a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontjának 50%-os korlátját. A szerződés Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti módosítása esetén az egyes termékek egységárának növekedése meghaladhatja az 50%-ot abban az esetben, ha a keretmegállapodás eredeti ellenértéke (keretösszege), illetve az egyedi szerződés ellenértéke nem, vagy legfeljebb 50%-kal kerül megemelésre."Véleményünk szerint ugyanez a logika érvényesülhet a de minimis módosítás esetében is, ahol ugyanúgy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:      

Csatlakozás a dinamikus beszerzési rendszerhez

Kérdés: DBR-ben felléphetnek-e közösen két részen jelentkezők, amikor ajánlattételre kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ennek megfelelően képes az ajánlattételre. Aközös ajánlattételt tehát nem alapozhatja meg az az igény, hogy újabb alkalmassági követelményeknek kellene megfelelni, hiszen ez nem előminősítési rendszer, ahol a versenyeztetés során újabb alkalmasságvizsgálatra van lehetőség. Ha az ajánlattevő nem képes önmaga teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott mennyiséget, úgy alvállalkozót vehet igénybe a teljesítés során.A Kbt. 106. § (3) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszerhez annak teljes időtartama alatt bármely olyan gazdasági szereplő csatlakozhat, amely megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági feltételeknek (...).A 107. § (1) bekezdése szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

In-house cég részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan kell a saját cégnek részt vennie az eljárásban a Kbt. 12. § (4) bekezdésének új szabálya szerint? Van erre egyéb szabályozás, vagy a kapacitást biztosító szervezetekhez hasonlóan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] hivatkozik a továbbértékesítésre is maga a 12. § (4) bekezdés, aminek lehetővé tétele esetében gyakorlatilag forgalmazóként jelenne meg az in-house szervezet, mely köztes szereplő tevékenysége nem képvisel hozzáadott értéket, hiszen csak azért kerül az ellátási láncba, hogy ne kelljen az árut közbeszerezni. Ha azonban az áru beszerzése mellett annak tervezését, beépítését, beüzemelését végzi az in-house cég, úgy nem egyszerűen a teljesítésbe történik a bevonása, mint a kapacitást biztosító szervezet esetében referencia biztosítása során, hanem igazolt, a szerződés tárgyához közvetlenül kötődő, hozzáadott értéket biztosító teljesítés történik. A tényleges teljesítés üzenete véleményünk szerint teljesebb, mint a kapacitást biztosító szervezet esetében annak bevonása a teljesítésbe.A Kbt. 12. § (4) bekezdése értelmében,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági szereplő törlése közszolgáltatók közbeszerzési eljárásában

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] előzze 15 nappal az arról szóló tájékoztatás, mely egy éppen zajló eljárással párhuzamosan is történhet. Amennyiben bírálati szakaszban jár az ajánlatkérő, a törléssel meg kell várnia a 15 napot, hiszen úgy nem nyilváníthat érvénytelennek bármilyen gazdasági szereplőt, hogy még nem zárhatta ki, mivel nem telt el a szükséges 15 nap. Ha tehát már zajló eljárásban történik a törlés, közben az ajánlatkérő befejezheti az eljárást, de amennyiben megbizonyosodott a törlés létjogosultságáról, 15 nap előtt nem hirdetheti ki nyertesnek a későbbiekben törlésre kerülő gazdasági szereplőt. Az ajánlattevő tehet ajánlatot, de az ajánlatkérő nem nyilváníthatja nyertesnek még abban az esetben sem, ha a 15 nap még nem telt el, hiszen az ajánlatkérő tisztában van az ajánlattevő alkalmatlanságával, vagy esetlegesen kizáró ok hatálya alá tartozásával.A kormányrendelet 14. § (6) bekezdése alapján az előminősített gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az előminősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be, a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében az előminősített gazdasági szereplő nem felel meg az előminősítési szempontoknak, az ajánlatkérő haladéktalanul törli a listáról.A (8) bekezdés szerint a listáról való törlés előtt legalább[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:      

Előminősítési rendszer feltételrendszerének változása

Kérdés: Változhat-e az előminősítési rendszer feltételrendszere, ha egyszer már megfelelt az ajánlattevő, de a későbbiekben az ajánlatkérő olyan követelményt támaszt, aminek viszont már nem felel meg mindenki? (A változás jogszabályi változásból is adódik.)
Részlet a válaszából: […] változzon meg a feltételrendszer, mint a kizáró okok változása. Ebben az esetben a standard törlési szabályok érvényesülnek, hiszen az új feltételeknek megfelelően történik a gazdasági szereplők felkérése az igazolások benyújtására, legyenek újonnan jelentkezők, vagy már korábban felvett jelentkezők. Amennyiben a korábban felvettek közül van, aki/amely nem felel meg, az erről szóló tájékoztatást követő 15. napon történik meg a törlés. Az újonnan felvettek esetében pedig a standard bírálati tevékenység részeként lesz érvénytelen a jelentkezés.A kormányrendelet 14. § (5) bekezdése alapján, ha az ajánlatkérő módosítja az előminősítési szempontokat, a már listára vett előminősített gazdasági szereplőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult előminősítési szempont tekintetében. Erre – a 13. § (6) bekezdés szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni az előminősített gazdasági szereplőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetén az ajánlatkérő a kérelemnek a módosítás miatt szükséges kiegészítésére hívja fel a jelentkező gazdasági szereplőt.A (6) bekezdés szerint az előminősített gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az elő­minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
2