Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] történő kiválasztása.Első ránézésre a fizetési határidő egy, az ajánlatkérő érdekkörében felmerülő szempontnak tűnhet, amely nem köthető a közbeszerzés tárgyához, nincs hatással a teljesítés színvonalára, vagyis az ajánlattevők általi megajánlást minőségileg nem befolyásolja. A Kbt. csupán példálózó felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen al- vagy részszempontokat határozhat meg. A közbeszerzési törvény 76. § (7) bekezdése szerint az értékelési szempont akkor kapcsolódik a szerződés tárgyához, ha az adott szerződés alapján szállítandó áruhoz bármely módon kapcsolódik, ideértve az áru előállítását, nyújtását vagy a vele való kereskedés folyamatát is, vagy az áru életciklusának valamely másik szakaszában megvalósuló valamely folyamathoz kapcsolódik, még akkor is, ha érdemben nem határozza meg az áru végeredményének tulajdonságait.A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint a Kbt. idézett szabályát és az értékelési szempontnak a szerződés tárgyához való kapcsolódását – természetesen az alapelvek keretei között – tágan kell értelmezni, ami azt jelenti, hogy a szempontnak a közbeszerzés tárgyához való bármilyen kapcsolódása megfelelő lehet.A fizetési határidő a szerződés teljesítésének fontos eleme, lényeges feltétele, így kétségkívül az árubeszerzéshez, a közbeszerzés tárgyához kapcsolódik, hiába nincs kihatással az áru tulajdonságaira és minőségére. Ezt a fajta lazább kapcsolódást egyébként a Kbt. 76. § (7) bekezdésének utolsó fordulata is lehetővé teszi. Ugyancsak említést érdemel a Kbt. 76. § (3) bekezdésének a) pontja, mely példálózó jelleggel mutatja be, hogy az értékelési szempont mire vonatkozhat. A felsorolásban szerepel a teljesítés időpontja, időszaka is, ez pedig polgári jogi értelemben nem csupán az ajánlattevő teljesítését foglalja magában, hanem az ajánlatkérőét is, tehát a beszerzett áru ellenértékének megfizetését, hiszen ezáltal válik a szerződés teljesítése – legalábbis formáljogi szempontból, a hibás teljesítésen alapuló igényeket nem számítva – befejezetté.A kérdés szerinti esetben az ajánlatkérő az ellenérték jelentős részét uniós támogatásból, utófinanszírozással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan – szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt – kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Mivel nem kötelesek a felek előszerződést kötni, valójában a kapacitást nyújtó saját nyilatkozata is elegendő, mely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások a szerződés teljesítésének időtartama alatt rendelkezésre állnak, így nem lesz szükség arra, hogy az árban is előre megegyezzenek a felek, a szerződés elnyerését megelőzően.Amennyiben az ajánlattevő bizonytalan abban, hogy az előszerződésen kívül más formát is választhat-e, érdemes elolvasni az Európai Unió Bíróságának C-234/14. számú döntését (Ostas celtnieks), mely közvetlen hatással volt arra, hogy hazánkban ne csak és kizárólag előszerződési formában nyilatkozhasson az ajánlattevő és kapacitást biztosítója. Adöntés legfontosabb része az alábbiak szerint utal arra, hogy az eljárás során olyan kötelezettség nem írható elő, mely bármilyen előzetes megállapodásra utal az ajánlattevő és kapacitást biztosító szervezete között. Márpedig az előszerződés ezt a megállapodást kimeríti."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:      

Felvilágosításkérés ajánlatkérő által igényelt igazolási mód esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő egy adott termékre vonatkozó műszaki paraméter alátámasztására termékadatlapot kért, amelyet az ajánlattevő be is nyújtott. Ennek ellenére az ajánlatkérő kérhet felvilágosításkérést arra hivatkozással, hogy a piaci ismeretei alapján az adott termék nem a termékadatlapon szereplő mérettel rendelkezik? Köteles elfogadni az ajánlatkérő a kért igazolási módot, jelen esetben a termékadatlapot, vagy ha kétsége támad, akkor kérhet felvilágosítást az ellentmondás feloldására?
Részlet a válaszából: […] az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.A felvilágosításkérés célja a nyilatkozat tartalmának tisztázása, mellyel kapcsolatban az ajánlatkérőnek joga van pontosítást kérni, és felhívni a figyelmet a nyilatkozat nyilvánosan elérhető adatokkal szembeni ellentmondására. Az ajánlatkérő nem kötelezhető arra, hogy minden információ valóságtartalmát ellenőrizze, ha azonban ezt megteszi, és ellentmondást tapasztal, úgy köteles[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága

Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
Részlet a válaszából: […] arra is lenni, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében a helyszíni bejárásra vonatkozó információ elképzelhető, hogy befolyásolhatja azt a döntést, hogy a gazdasági szereplők indulnak-e az eljárásban. Amennyiben tehát valódi többlet­információ jelentkezik a bejáráson, ami elősegíti az ajánlattételt, úgy áttételesen ez az 55. § (6) bekezdés sérelmét eredményezheti.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevőként meghívott gazdasági szereplő részvétele az eljárásban alvállalkozóként

Kérdés: Ha meghívnak ajánlattevőnek egy meghívásos eljárásban – ahol összesen öt ajánlattevőt hívtak meg –, de mi nem adunk be ajánlatot, akkor másik ajánlattevő alvállalkozójaként részt vehetünk az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlatkérő a különböző eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja (...).A (4) bekezdés szerint az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.Mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ajánlat érvényes benyújtása, az alkalmasság megállapítása, a nyertes személyének kiválasztása, valamint a szerződés megkötése és teljesítése körében támaszt az ajánlatkérő. A kérdés szerinti esetben az ajánlatkérő az alkalmassági követelményeket módosította akként, hogy a felhívásban meghatározottakhoz képest további végzettséget is elfogadhatónak nyilvánított. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes álláspontja szerint az alkalmassági követelmények meghatározásának alapvető jelentősége van a verseny szereplői számára, hiszen ezeknek a feltételeknek a módosítása nagymértékben befolyásolhatja az érdekelt gazdasági szereplők ajánlatadási stratégiáját. Az eldöntendő jogkérdés mindezek fényében az, hogy az alkalmassági követelmények további végzettségre való kiterjesztése olyan mértékű módosításnak minősül-e, amely már a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelmét eredményezi.A Kbt. 2. § (1) bekezdésében rögzített alapelv, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. A jogalkotó sem a Kbt.-ben, sem más jogszabályban nem nyújt tételes eligazítást arra nézve, hogy a felhívás módosítása mikor minősül versenykorlátozónak és ebből az okból tiltottnak, ugyanakkor meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni annak mérlegelésekor, hogy egy adott változtatás meghaladja-e a még megengedhető módosítás nagyságrendjét. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy a versenyt és az egyenlő esélyű ajánlattételt minden körülmények között biztosítani kell. Mindebből következően a mostanra kikristályosodott gyakorlat az, hogy a módosítás nem lehet olyan mértékű, amely alapján az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy részt tudnak-e venni a közbeszerzési eljárásban. Ha ugyanis a változtatás ilyen jelentős horderejű, akkor az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket más, több gazdasági szereplő részvételét biztosító módon kell meghatároznia, vagyis megfelelő garanciákkal gondoskodnia kell arról, hogy a módosítás ne vezessen a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, vagy éppenséggel valamelyik közbeszerzési alapelvnek a sérelméhez.Visszatérve most már a kérdés szerinti esethez, az egyenlő bánásmód és átláthatóság alapelvi követelménye abban az esetben is sérülhet, ha a felhívás módosításával az alkalmassági követelmények bővítésére (és nem csupán pontosítására) kerül sor. Ennek indoka, hogy az egyes gazdasági szereplők nem feltétlenül követik nyomon az olyan eljárásokat, amelyek megindításakor arra az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy-az a) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, a b) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy-egyes jellemzők tekintetében a b) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással – a)-d) pontok.Ettől enged eltérést a rendelet 46. § (3) bekezdése abban az esetben, ha azt a szerződés tárgya indokolja, azaz nem határozható meg kellően pontosan és érthetően. Ekkor van lehetőség gyártmányra hivatkozni, de csak úgy, hogy az ajánlatkérő a megnevezés mellett szerepelteti a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést, mely nem választás, hanem kötelezettség ebben az esetben.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Írásbeli összegzés javításának kötelezettsége

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő javítani az írásbeli összegezést?
Részlet a válaszából: […] összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.Azonban, ha az elírás tartalmi szempontból befolyásolja az eredményt, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat visszavonása az EKR-ben

Kérdés: Hogyan tudom teljesen visszavonni az ajánlatot, ha az EKR nem teszi azt lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ajánlat törölve legyen, amire vélhetően a kérdés is utal, hanem elegendő, ha az ajánlattevő visszavonja, így az eredetileg benyújtott tartalom nem kerül bontásra, és módosított verzióban újra benyújtja. A módosított ajánlatból az ajánlattevő törölheti a nem releváns részeket, feltöltött dokumentumokat, nyilatkozattartalmakat. Egyedül a teljes ajánlat törlését nem teheti meg, melyre nincs is szükség, hiszen amennyiben vissza van vonva az ajánlat, azt a tartalmat nem látja az ajánlatkérő még akkor sem, ha korábban benyújtásra került.A Kbt. hivatkozott 55. § (7) bekezdése szerint az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] megállapítja a jogsértést. A jelentés 66. oldalán a KH utal arra, hogy 2021-ben leggyakrabban jogellenes szerződésmódosítás, alvállalkozók szabálytalan bevonása, kifizetés rendjének megsértése, a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítése, valamint a biztosítékok nem megfelelő rendelkezésre bocsátása, ellenőrzési és dokumentálási kötelezettség elmulasztása miatt marasztalták el a feleket. A szabálytalan alvállalkozói bevonás viszonylag gyakori hazai jogsértés, még ha kevésbé jár olyan súlyos következményekkel, mint az értékelésre vonatkozó szabályok megsértése.A Döntőbizottság a Kbt. 165. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a fentiekben leírt jogsértést a hivatalbóli kezdeményezés tekintetében, és a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja alapján bírságot kellett kiszabnia a kérelmezettel szemben, azaz nem is volt más lehetősége, mivel a Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja szerint "A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét".Mivel a bejelentést az ajánlattevőnek kellett megtennie, így véleményünk szerint az ajánlatkérő nehezen lett volna felelősségre vonható ebben az esetben. Amennyiben tudott a korábbi alvállalkozóbevonásról, esetleg felmerülhetett volna, hogy miért nem járt szankcióval a késői bejelentés, vagy hogy milyen egyéb lépést tett annak érdekében, hogy az ajánlattevő indokolja későbbi bejelentését, de valójában a jogsértést nem közösen követték el.A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét, így különösen a) a jogsértés súlyát, b) a közbeszerzés tárgyát és értékét, c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását, e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat, veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, ami esetünkben nem állt fenn a jogorvoslati fórum határozata alapján, ugyanis a Döntőbizottság a bírság összegére vonatkozó döntése során a kérelmezett javára értékelte azt a körülményt, hogy nem volt megállapítható, hogy a jogsértés szándékos volt, valamint azt is, hogy a jogsértés nem gyakorolt befolyást a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre, és a kérelmezett a bejelentési kötelezettségének utóbb eleget tett, a vállalkozási szerződésben meghatározottakat teljesítette.A Döntőbizottság a bírság összegére vonatkozó döntése során a kérelmezett terhére értékelte azt a körülményt, hogy a közbeszerzés tárgya és értéke jelentős, továbbá, hogy a jogsértés nem reparálható. Ez ugyanakkor azért is érdekes, mert ugyan a közbeszerzés tárgyának értéke jelentős, de az alvállalkozói bevonás mértéke ehhez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2