Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] szükséges azért, mert a szerződés a fél személyének változása miatt nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, valamint a csere jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.A 141. § (4) bekezdés c) pontja szerint a módosítás (esetünkben határidő-módosítási jogalap), mely nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét, megfelelő gondosság mellett beállt olyan körülmény miatt történik, melyet az ajánlatkérő nem láthatott előre.Ez utóbbi két feltételrendszer komplex, részletes indokolást igényel, továbbá olyan feltételek fennállását, melyek egymástól függetlenek lehetnek, így az egyes jogalapok összemosása nem eredményezi a könnyebb elfogadhatóságot.Amennyiben több jogalap is megvalósul, ilyenkor az ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (2022. szeptember 29.) kifejezetten hasznos segítséget ad a kérdés eldöntéséhez, melyből az alábbiakban röviden idézünk:"Az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő módosítási tényhelyzetet értékelje, s azt vesse össze a jogszabályi jogalapokkal. Ha bármelyik, vagy akár több esetkör alkalmazható az adott esetre, akkor módosíthatja a szerződést. Ha valamely, a szerződés módosítására szolgáló jogalap sérül ugyan, de más jogalap szerinti feltételek fennállnak, akkor a szerződés módosítása jogszerű."Esetünkben a rövid leírás alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő két olyan jogalapot is jelöl,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:        

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet a válaszából: […] maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő árnövekedés [141. § (4) bekezdés c) pont] is. Hasonlóképpen nem többszörözhető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítás egységárak emelkedése miatt

Kérdés: Ha egy szerződésmódosítás tárgya keretszerződésen belüli egységárak emelkedése, akkor a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti 50%-os előírást hogyan kell értelmezni? Az egységárakra külön-külön vonatkoztatva?
Részlet a válaszából: […] nagyobb mozgásteret ad a kérdésben megfogalmazott módosítás esetében. Az 50%-ot a változás várható mértéke vonatkozásában kell nézni. Így az egyes egységárak között lehet, amely több mint 50%-kal nő, és lehet olyan, amely kevesebb mint 50%-kal. Mivel az egyes beárazott áruk mennyisége is lehet változó,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Automatikus szerződésmódosítás utólagos beépítése a szerződésbe

Kérdés: A Kbt. 141. §-a értelmében egy automatikus szabály épülne be a szerződésbe, de ezt nem kötelező közzétenni, ha jól értjük. Valóban így kell érteni a 141. §-t?
Részlet a válaszából: […] indokoláshoz kötött 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti jogalapokat. Erre a módosításra a Kbt. nem ad lehetőséget.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:– ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ez a módosítás tehát nem a 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosítás lenne, hanem olyan módosítás, amely más szerződésmódosítási jogalapokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címke:

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] kertészeti növény beszerzését felsorolja ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy ezek a beszerzésitárgy-csoportok egymástól függetlenek. Sőt, amennyiben együttesen eléri az értékük az uniós értékhatárt, úgy valójában már az értékhatár eléréséig is közbeszerzési kötelezettség állt fenn, hiszen elviekben az ajánlatkérőnek tudnia kellett előre, hogy milyen értékben szerez be.A Kbt. 19. §-a általános értelemben tiltja a részekre bontást. A 19. § (3) bekezdés pedig az árubeszerzés vonatkozásában azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk esetében írja elő egyértelműen az egybeszámítást. Az Európai Unió Bírósága azonban ennél kiterjesztőbben értelmezi azt, azaz jelentősége van annak, hogy azonos rendeltetésű, egymással összefüggő beszerzési tárgyak esetében kell a becsült értéket együttesen megállapítani, tehát tiltott a részekre bontás a becsült érték vonatkozásában.Egyre gyakoribb, hogy az ajánlatkérők[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie az egyes kategóriákat és ezek jellemzőit. Az ajánlatkérőnek minden kategória tekintetében külön kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket. A 61. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazandó.Valójában a kategória arra alkalmas, hogy eltérő alkalmasságot írjon elő az ajánlatkérő, de ebben a termékcsoportban ennek talán kevesebb jelentősége van. A DBR esetében nincs lehetőség részekre bontani a DBR-t, ugyanakkor az EKR-ben elvileg megvan rá a lehetőség. Valójában többrészes DBR esetében nem átjárhatók a részek, így kevésbé van értelme az elő­minősítésnek, hiszen egymástól elszeparált csoportokba hívja az ajánlatkérő az ajánlattevőket. A Kbt. 106. § (2) és (7) bekezdései ugyan utalnak a részekre, de valójában ezek alkalmazása szükségtelen.Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:      

Meghatalmazotti minőség megfelelősége szerződés aláírásához

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?
Részlet a válaszából: […] szerződés megkötésére. A tárgyaláson történő képviselet, vagy a nyilatkozattételi jog az eljárás során szűkebb annál, mintsem hogy a meghatalmazott a cég nevében jogokat és kötelezettségeket keletkeztessen.Abban az esetben írhatják alá a szerződést a közbeszerzési eljárásban meghatalmazottak, ha nem csupán az eljárásban történő képviseletre szólt a meghatalmazásuk, hanem a szerződés aláírására is. Tehát eleve el kell határolni egymástól, függően attól, mire kapta a személy a meghatalmazását. Amennyiben a szerződés aláírása vonatkozásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalás kezdeményezésének indoka jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslati eljárás kezdeményezése során érdemes-e tárgyalást is kezdeményezni, vagy annak nincs jelentősége?
Részlet a válaszából: […] tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához.Mivel a fenti szabály – mely alapján eldől, hogy szükség van-e tárgyalásra – szubjektív, így érdemes érvekkel alátámasztani, hogy miért szükséges feltétlenül a tárgyalás a tényállás tisztázása, a műszaki kérdések egyértelművé tétele, az előzetes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattételi határidő meghatározása keretmegállapodásos eljárás 2. részében

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?
Részlet a válaszából: […] keretmegállapodás esetében sem a Kbt. 105. §-a, sem a 114. § (114/A. §) nem rendelkezik a részletekről, valamint nem utal rá a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet. Így az ajánlatkérőnek úgy kell megállapítania az ajánlattételre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési értékhatárok növekedése az infláció függvényében

Kérdés: Az infláció miatt nem növekednek az értékhatárok? Egyre könnyebb elérni a közbeszerzési értékhatárt. Az uniós értékhatár-változás nem tér ki erre?
Részlet a válaszából: […] 2021. november 10-én kerültek megállapításra. (A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok eredetileg a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében kerültek meghatározásra, a legutóbbi módosításokat a 2021/1952/EU bizottsági rendelet tartalmazza. A közszolgáltatókra vonatkozó uniós értékhatárokat a 2014/25/EU irányelv 15. cikke tartalmazza, melyet legutóbb a 2021/1953/EU bizottsági rendelet módosított. A koncessziókra vonatkozó értékhatárok pedig a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében találhatóak, melyeket legutóbb a 2021/1951/EU bizottsági rendelet módosításaival aktualizált a Bizottság.)A Bizottság továbbá közzétette a 2021/C 457/01 számú közleményét, melyben közreadta a rendeletekben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett értékeit.Az értékhatárok tehát főszabályként 2023-ban fognak változni. A közbeszerzési értékhatárok nemzeti valutákban kifejezett értékeinek változása ettől független lehet. Az infláció hatása ebben a vonatkozásban hazánkban mind a minimális értékhez,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3