Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] szükséges azért, mert a szerződés a fél személyének változása miatt nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, valamint a csere jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.A 141. § (4) bekezdés c) pontja szerint a módosítás (esetünkben határidő-módosítási jogalap), mely nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét, megfelelő gondosság mellett beállt olyan körülmény miatt történik, melyet az ajánlatkérő nem láthatott előre.Ez utóbbi két feltételrendszer komplex, részletes indokolást igényel, továbbá olyan feltételek fennállását, melyek egymástól függetlenek lehetnek, így az egyes jogalapok összemosása nem eredményezi a könnyebb elfogadhatóságot.Amennyiben több jogalap is megvalósul, ilyenkor az ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (2022. szeptember 29.) kifejezetten hasznos segítséget ad a kérdés eldöntéséhez, melyből az alábbiakban röviden idézünk:"Az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítással összefüggésben nem az a feladata, hogy válasszon egy módosítási esetkört, hanem az, hogy a szerződés teljesítése során felmerülő módosítási tényhelyzetet értékelje, s azt vesse össze a jogszabályi jogalapokkal. Ha bármelyik, vagy akár több esetkör alkalmazható az adott esetre, akkor módosíthatja a szerződést. Ha valamely, a szerződés módosítására szolgáló jogalap sérül ugyan, de más jogalap szerinti feltételek fennállnak, akkor a szerződés módosítása jogszerű."Esetünkben a rövid leírás alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő két olyan jogalapot is jelöl,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:        

Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet a válaszából: […] kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati igazgatási szerv (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) vagy azon gazdasági társaság, amelyben az állam a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti legalább többségi befolyást gyakorol (a továbbiakban: gazdasági társaság), és amely alapján a szerződésben rögzített ellenérték egy naptári évre eső része a bruttó húszmillió forintos értékhatárt eléri – a)-c) pontok.A (2) bekezdés szerint szerződésnek minősül az olyan keretmegállapodás vagy egységárat tartalmazó szerződés is, amelynek alapján a szerződésben rögzített ellenérték egy naptári évre eső része eléri a bruttó húszmillió forintot (...).A 2. §-ban meghatározott szerződésekre terjed ki a kormányrendelet, melyek megszüntetésére a 4. § (1) bekezdés alábbi szabálya vonatkozik.Az 1. §-ban foglaltakra tekintettel minden, az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, hatályos szerződés e kormányrendelet erejénél fogva, 2022. december 31. napján megszűnik, a hatályba nem lépett, de érvényesen létrejött szerződés nem lép hatályba.A (3) bekezdés szerint e paragrafus nem alkalmazandó azon szerződésekre, amelyek esetében– a szolgáltatás teljesítése nem Magyarország területén történik, vagy– a szolgáltatást a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai szerint, uniós értékhatárt elérő közbeszerzés alapján nyújtják – a) és b) pontok.A megszűnésre vonatkozó szabály nem alkalmazandó abban az esetben, ha esetleg a teljesítés nem Magyarországon történik, valamint amennyiben a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési tanácsadásra a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja kapcsán uniós eljárásrendben versenyeztette az ajánlatkérő. Ez utóbbiba értendő a keretmegállapodás értéke is.A fenti rendelkezéseket 2022. november 1-jétől kell alkalmazni a kérdésben jelzett, már meglévő szerződésekre, melyet elérik a húszmillió forintot. Húszmillió forintot elérő értékű szerződés 2023. január 1-jétől csak előzetes jóváhagyással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] kertészeti növény beszerzését felsorolja ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy ezek a beszerzésitárgy-csoportok egymástól függetlenek. Sőt, amennyiben együttesen eléri az értékük az uniós értékhatárt, úgy valójában már az értékhatár eléréséig is közbeszerzési kötelezettség állt fenn, hiszen elviekben az ajánlatkérőnek tudnia kellett előre, hogy milyen értékben szerez be.A Kbt. 19. §-a általános értelemben tiltja a részekre bontást. A 19. § (3) bekezdés pedig az árubeszerzés vonatkozásában azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk esetében írja elő egyértelműen az egybeszámítást. Az Európai Unió Bírósága azonban ennél kiterjesztőbben értelmezi azt, azaz jelentősége van annak, hogy azonos rendeltetésű, egymással összefüggő beszerzési tárgyak esetében kell a becsült értéket együttesen megállapítani, tehát tiltott a részekre bontás a becsült érték vonatkozásában.Egyre gyakoribb, hogy az ajánlatkérők[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] kiválasztott ajánlattevő visszalépése esetén – a gazdaságilag legelőnyösebb következő ajánlatot benyújtó ajánlattevő ez utóbbival egyetlen gazdasági szereplőt alkot."A döntés szövegében az "egyetlen gazdasági szereplő" valójában az azonos cégcsoporthoz tartozó gazdasági szereplőre, azonos tulajdonosi körhöz tartozó gazdasági szereplőre is utal. A döntésben az EUB kitér arra, hogy egy ilyen automatikus kizárás a kölcsönös befolyásolás megdönthetetlen vélelmét állítja fel arra az esetre, amikor valamilyen gazdasági kapcsolatban álló vállalkozások (például azonos tulajdonosi kör, ellenőrzési jog egymás felett stb.) ugyanazon közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtanak be. Mivel a cél a minél szélesebb körű verseny biztosítása, így a bíróság azon az állásponton van, hogy egy ilyen jellegű tiltás "elveti e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők azon lehetőségét, hogy bizonyítsák, hogy ajánlataikat teljesen függetlenül nyújtották be, és ellentétes azon uniós érdekkel, hogy a közbeszerzési eljárásokban a lehető legtöbb ajánlattevő részvételét biztosítsák".A bíróság már a C-144/17. számú Lloyd's of London ítéletében megállapította, hogy "a vállalkozások csoportjai különböző formákat ölthetnek, és különböző célokra irányulhatnak, és nem zárják ki szükségképpen, hogy az ellenőrzött vállalkozások bizonyos önállósággal rendelkezzenek kereskedelmi politikájuk és gazdasági tevékenységük meghatározása során, így különösen a közbeszerzési eljárásokban való részvétel terén". Ugyanis az érintett vállalkozások közötti kapcsolatokra egyedi rendelkezések vonatkozhatnak, amelyek biztosíthatják mind a függetlenséget, mind a bizalmasságot az olyan ajánlatok összeállítása során, amelyeket az érintett vállalkozások párhuzamosan, ugyanazon közbeszerzési eljárásban fognak benyújtani.Igaz ugyan, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján eredetileg kiválasztott ajánlattevő visszalépése, ha a gazdaságilag legelőnyösebb következő ajánlatot benyújtó ajánlattevő azonos tulajdonosi köre miatt versenyellenes összejátszásra utalhat, hiszen úgy tűnhet, hogy az ilyen visszalépést azon szándék motiválja, hogy a magasabb árú ajánlatot válasszák ki. Ugyanakkor semmiféle megdönthetetlen vélelmet nem lehet felállítani, hiszen akkor ezeket az ajánlattevőket megfosztanánk attól a lehetőségtől, hogy bizonyítsák ajánlatuk független jellegét. Tehát nem támogatja az EUB az ilyen jellegű ajánlattételt, de elutasítja az automatikus kizárást vagy eredménytelenné nyilvánítást, mindamellett, hogy szükségesnek látja, hogy ebben az esetben az ajánlatkérő feltétlenül megvizsgálja a helyzetet, és az érintett ajánlattevőknek lehetőséget adjon a magyarázatra.Az automatikus tiltásra vonatkozó szabályozás ugyanis "nemcsak arra alkalmas,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] szenved. A kérdés szerinti esetben ugyanakkor maga az ajánlatkérő szeg szerződést, és azt kell megítélni, hogy vannak-e Kbt.-nek olyan speciális rendelkezései, amelyek a szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevő fellépési vagy igényérvényesítési lehetőségét korlátoznák. Ezt követően lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződés teljesítése a nyertes ajánlattevő részéről mintegy az ajánlatkérői szerződésszegés szankciójaként felfüggeszthető-e.A Kbt. és a Ptk. egymáshoz fűződő viszonyát rendező, fentebb idézett jogszabályi rendelkezés tükrében megállapítható, hogy elviekben nincs – a Kbt. speciális rendelkezéseiben rejlő – jogi akadálya a Ptk. XII. fejezetében írt szabályok alkalmazásának. A Ptk. 6:139. §-a szabályozza a visszatartási jogot, amelybe a következetes bírói gyakorlat a teljesítés felfüggesztését is beleérti. A rendelkezés értelmében szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. A jogalkotó ezzel azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy a nem teljesített szolgáltatásért a másik fél nem köteles ellenszolgáltatást teljesíteni, a visszatartási jog azonban csak olyan mértékben illeti meg a jogosultat, amilyen mértékben az a másik fél tényleges szerződésszegésével arányban áll. A kérdés szerinti esetben a felek nem egyidejű teljesítésre kötelesek, hanem a nyertes ajánlattevőnek elöl kell járnia a szerződés teljesítésével. A leírtak szerint ez meg is történt, és az ajánlatkérő nemfizetésben megnyilvánuló szerződésszegése egy ilyen alkalommal, a teljesítés egyik szakasza kapcsán mutatkozott meg. A következetes bírói gyakorlat szerint akkor, amikor a felek nem egyidejű teljesítésre kötelesek, a teljesítés jogszerű visszatartásához a másik félnél legalább a Ptk. 6:151. §-a szerinti előzetes szerződésszegés kimutatható kell legyen. A kérdéssel érintett esetben úgy tűnik, ez a feltétel adott, hiszen az ajánlatkérő, aki ráadásul valószínűleg nyilatkozott a fedezet rendelkezésre állásáról, egyik pillanatról a másikra megtagadta a teljesítést, mégpedig saját korábbi nyilatkozatával ellentétesen forráshiányra hivatkozva. Ilyen körülmények között a maga részéről szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevő alappal tart attól, hogy hiába teljesít,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítás jogszerűsége szerződéstől eltérő előlegigény esetén

Kérdés: A szerződés rendelkezései szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül igényelheti az előleget. A nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül nem igényelte az előleget, ám a szerződés hatálybalépését követően, 2 hónap múlva, a gazdasági nehézségekre hivatkozással, szeretné mégis lehívni azt. Mivel az előleg igénybevételét a szerződés szabályozta, lehetséges ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] lényeges szerződésmódosítási jogalap alkalmazását lehet megvizsgálni.A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában több feltétel található. A cb) és cc) alpontok szerinti feltételek vizsgálata jelen esetben nem releváns, mivel az előleg későbbi igénylésének biztosítása nem érinti a szerződés általános jellegét, illetve az ellenszolgáltatás mértékét. A ca) pont szerinti feltételek fennállásának vizsgálatakor az ajánlatkérőnek azt kell mérlegelnie és egyben igazolnia, hogy az előleg későbbi időpontban történő biztosításának lehetővé tételét olyan körülmény teszi szükségessé, amely körülmény a szerződéskötés időpontjában az ajánlatkérő által kellő gondossággal nem volt előre látható. A kellő gondosság feltétel fennállásának vonatkozásában az ajánlatkérőnek azt is vizsgálnia kell, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése megfelelően alapos volt-e, azaz az előlegigénylési szabályok kialakítása során kellő gondossággal járt-e el. Ezen túlmenően fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerződésmódosítási esetkör az ajánlatkérő érdekkörébe sorolja a szerződésmódosítási igény felmerülését, így az előleg későbbi időpontban való kifizetéséhez valamilyen ajánlatkérői érdeknek kell fűződnie. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági nehézségei miatt mégis szüksége van az előlegre a szerződéses jogviszony későbbi szakaszában, nem teszi jogszerűvé a szerződésmódosítási jogalap alkalmazását.A Kbt. 141. § (6) bekezdése a nem lényeges szerződésmódosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet aránytalanul alacsony árra vonatkozó 25. § (1) bekezdése. Építési beruházás esetében a Kbt. és a Korm. rendelet szabálya együttesen alkalmazandó, amennyiben a rezsióradíj értékelési szempont volt az eljárásban. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek a rezsióradíj mértékét vizsgálnia kell aránytalanul alacsony ár szempontjából."25. § (1) Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél."A kérdésben jelzett esetben a Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő álláspontját, miszerint arra figyelemmel, hogy a megkötni tervezett szerződés átalánydíjas, nem szükséges az egyes költségelemek egyenkénti vizsgálata, mivel a nettó végösszegnek kell tartalmaznia a szerződésszerű teljesítés során felmerülő valamennyi költséget. A Döntőbizottság a Kbt. 114. § (6a) bekezdése jogszerű alkalmazása körében rámutat arra, hogy a Kbt. nem tiltja meg az árindokolás-kérést, csupán felmenti az ajánlatkérőt az általános indokoláskérési kötelezettség alól a Kbt. Harmadik Részének hatálya alá tartozó eljárásokban, melyre a korábbiakban utaltunk. A kérelmező hivatkozott a Korm. rendelet 25. §-ára, mely kizárólag akkor teszi kötelezővé az árindokolás-kérést, ha a nemzeti eljárásban a rezsióradíj a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, és az ajánlattevő által megajánlott rezsióradíj alacsonyabb az építésügyi miniszter rendeletében megállapított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása

Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
Részlet a válaszából: […] kartellhelyzetekre alkalmazandó.A 24/2014/EU irányelv 57. cikk 4) bekezdése szerint: Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:c) ha az ajánlatkérő szerv megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amely miatt tisztességessége kérdésessé vált;[Ez a szabály a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontjának felel meg, ami választható kizáró ok.]d) ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött;[Ez a szabály a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának felel meg, ami kötelező kizáró ok.]e) ha a 24. cikk szerinti összeférhetetlenséget nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni;[Ez a szabály a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontjának felel meg, ami kötelező kizáró ok.]f) ha a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárás előkészítésében való, a 41. cikkben említett elő­zetes bevonásából eredő versenytorzulást nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel orvosolni;[Ez a szabály a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjának felel meg, ami kötelező kizáró ok.]A döntésben az EUB kijelenti, hogy mindkét irányelv (24/2014/EU irányelv, 25/2014/EU irányelv) kimerítő jelleggel szabályozza a fakultatív kizárási okokat, amelyek igazolhatják valamely gazdasági szereplőnek a szakmai képességeire, az összeférhetetlenségre vagy az ezen eljárás előkészítésében való részvételéből következő versenytorzításra vonatkozó objektív tényezők alapján történő kizárását. Mindazonáltal az említett 57. cikk (4) bekezdése nem zárja ki, hogy az egyenlő bánásmód elve akadályát képezze annak, hogy a közbeszerzési szerződést olyan gazdasági szereplőknek ítéljék oda, akik/amelyek gazdasági egységet alkotnak, és akiknek az ajánlatai, jóllehet azokat külön nyújtották be, se nem önállóak, se nem függetlenek.Ez egyben azt jelenti, hogy a fenti kizáró okok összefügghetnek, és mint szakmai képességre, összeférhetetlenségre, versenytorzításra vonatkozó tényezők indokolhatnak kizárást, nem feltétlenül kell, hogy egy versenyhatóság döntése alapozza azt meg. Ez a feltett kérdésből is következik, hiszen ha az ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kivételi körbe tartozó szolgáltatás egybeszámítása más szolgáltatással

Kérdés: Egybeszámítandó-e a kivételi körbe tartozó szolgáltatás más szolgáltatással? Konkrétan: épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatást egybe kell számítani az ugyanazon projekten belüli parkoló-útépítés tervezési szolgáltatással?
Részlet a válaszából: […] értéke együttesen eléri az uniós értékhatárt, úgy mindegyik közbeszerzés-kötelessé válik. Ezért valójában jó a kérdés, hiszen ha a kivételi körbe tartozó termékeket egybe kell számítani annak érdekében, hogy az uniós értékhatár elérését vizsgálja az ajánlatkérő, akkor miért ne kellene a kivételi és a nem kivételi körbe tartozókat. Annyiban azonban nem logikus a kettőt egymás mellé tenni, hogy a nemzeti rezsimben szereplő beszerzési tárgyakat annak érdekében számítja egybe az ajánlatkérő, hogy megvizsgálja,elérték-e az uniós értékhatárt az egybeszámított értékek, és fennáll-e a közbeszerzési kötelezettség (például: hideg élelmiszer vagy tervezési szolgáltatások). Ha azonban egy kivételi kör beszerzési tárgyát vesszük alapul, úgy önmagában az uniós értékhatárt csak akkor tudja felső határként értelmezni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] benyújtaniuk "egy" közös ajánlattevőként, amelynek nyertessége esetén valamennyi közös részvételre jelentkező (immár közös ajánlattevőként) szerződéskötő félként fog szerepelni.Arra van mód, hogy a közös részvételre jelentkezők az együttműködési megállapodást (a gyakorlatban "konzorciumi megállapodás"-nak is nevezik) olyan tartalommal kössék meg, amelyben a feladatellátás szabályait rögzítik, így például, hogy az adott kategóriában megkötött közbeszerzési szerződést ki teljesíti. Ez az együttműködési megállapodás azonban csak a közös részvételre jelentkezők (később közös ajánlattevők) belső viszonyára vonatkozik, mivel a Kbt. 35. § (6) bekezdése alapján a közös ajánlattevők egyetemlegesen felelnek a szerződések teljesítéséért.Összességében tehát azonos módon fog megjelenni az EKR-ben a közös[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
5