Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] benyújtaniuk "egy" közös ajánlattevőként, amelynek nyertessége esetén valamennyi közös részvételre jelentkező (immár közös ajánlattevőként) szerződéskötő félként fog szerepelni.Arra van mód, hogy a közös részvételre jelentkezők az együttműködési megállapodást (a gyakorlatban "konzorciumi megállapodás"-nak is nevezik) olyan tartalommal kössék meg, amelyben a feladatellátás szabályait rögzítik, így például, hogy az adott kategóriában megkötött közbeszerzési szerződést ki teljesíti. Ez az együttműködési megállapodás azonban csak a közös részvételre jelentkezők (később közös ajánlattevők) belső viszonyára vonatkozik, mivel a Kbt. 35. § (6) bekezdése alapján a közös ajánlattevők egyetemlegesen felelnek a szerződések teljesítéséért.Összességében tehát azonos módon fog megjelenni az EKR-ben a közös[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie az egyes kategóriákat és ezek jellemzőit. Az ajánlatkérőnek minden kategória tekintetében külön kell meghatároznia az alkalmassági feltételeket. A 61. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazandó.Valójában a kategória arra alkalmas, hogy eltérő alkalmasságot írjon elő az ajánlatkérő, de ebben a termékcsoportban ennek talán kevesebb jelentősége van. A DBR esetében nincs lehetőség részekre bontani a DBR-t, ugyanakkor az EKR-ben elvileg megvan rá a lehetőség. Valójában többrészes DBR esetében nem átjárhatók a részek, így kevésbé van értelme az elő­minősítésnek, hiszen egymástól elszeparált csoportokba hívja az ajánlatkérő az ajánlattevőket. A Kbt. 106. § (2) és (7) bekezdései ugyan utalnak a részekre, de valójában ezek alkalmazása szükségtelen.Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet a válaszából: […] szerint – mindez az alábbiak szerint vezethető le:A 72. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.Mivel a fenti eredménytelenségi ok csak a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kapcsolatban alkalmazható, miközben a 131. § (1) bekezdése szerint a nyertessel szerződhet csak az ajánlatkérő, aki/amely a 77. § (4) bekezdése szerint az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő.[A Kbt. 77. § (4) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette, és ajánlata érvényes.]A nyertes ajánlattevő nem lehet a második helyezett, hiszen az ajánlatkérő nem érvénytelenné nyilvánítja az első helyezett ajánlatát fedezet hiányában, hanem az egész eljárást eredménytelennek nyilvánítja fedezet hiányában.A Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] szerződések tekintetében:a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek. Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt az 57. cikk alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv által az 58. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak."Ez a jogalap a hazai Kbt.-ben a 98. § (2) bekezdés b) pontjára utal:"98. § (2) b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül – tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az olyan okból érvénytelen, amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket, míg a részvételi jelentkezést akkor kell alapvetően nem megfelelőnek tekinteni, ha az a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen."Az EUB-döntés értelmében "ilyen körülmények között azok a gazdasági szereplők, akik nem tanúsítottak kellő gondosságot, mivel nem nyújtottak be megfelelő ajánlatot nyílt vagy meghívásos eljárásban, nem kényszeríthetik az ajánlatkérő szervet arra, hogy az ezt követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében tárgyalásokat folytasson velük. Lehetőségük volt ugyanis arra, hogy a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ajánlatot nyújtsanak be, és így teljes mértékben élvezhették az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az arányosság elveiből származó előnyöket".Az EUB ugyanakkor az irányelvi szabályból indul ki, amikor úgy fogalmaz, hogy "ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy egyetlen gazdasági szereplőhöz fordul a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében, amelyet nyílt vagy meghívásos eljárás sikertelenségét követően szerveznek meg, és amely jelentős változtatások nélkül átveszi a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Nemzeti szabvány előírása egyenértékűség nélkül

Kérdés: Előírható-e speciális nemzeti szabvány a műszaki leírásban úgy, hogy az azzal egyenértékűséget nem teszi lehetővé az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] valamelyikén kell meghatározni...b) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással."Ha az ajánlatkérő a fenti módszert választja, úgy minden esetben köteles az ajánlatkérő lehetővé tenni az egyenértékű megajánlást is. Tehát amennyiben nemzeti minősítő intézet nemzeti szabvány alapján nem minősítette az adott terméket, de nemzetközi minősítő intézet minősítése alapján a nemzeti szabványnak való megfelelés igazolható, abban az esetben az egyenértékűséget igazoltnak kell tekinteni. A nemzeti szabvány előírása nem lehet kizárólagos, ezért kell az ajánlatkérőnek lehetővé tenni az egyenértékűség igazolását a Korm. rendelet 46. § (5) bekezdése alapján."46. § (5) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] befolyásolni a közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítését.Az ajánlatkérőnek ebben az esetben is ellenőriznie kell a megadott információkat, és csak abban az esetben érvénytelenítheti az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.A hivatkozott döntés szerint: "2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés nem képezi jogi alapját annak, hogy valamely ajánlattevőnek egy közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatát kizárólag azzal az indokkal utasítsák el, hogy az ajánlatban szereplő ár nulla euró."Mivel értékelési szempont nem lehet üzleti titok tárgya, így a lenullázott ár lesz a vizsgálat tárgya, akár ezt akarta megadni a versenytárs, akár nem. Az értékelés azonban szükséges az ajánlatkérő részéről. A kérdésből nem állapítható meg, de vagy direkt írt nulla értéket az ajánlattevő, vagy nem nulla értéket kívánt ajánlani.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Tulajdonosváltozás in-house cégben

Kérdés: Amennyiben az in-house cégben tulajdonosváltás következik be, folytathatja-e a cég a tevékenységét, hiszen érvényes szerződése van? A teljesítés két éve tart, és még két évig lenne lehetőség annak meghosszabbítására opció lehívásával.
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő szervekkel együttesen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorolt, automatikusan folytatja az e jogalanyt pályáztatási eljárás eredményeképpen megszerző gazdasági szereplő, ellentétes ezen irányelvvel, ha ezen ajánlatkérő szerv e gazdasági szereplő felett nem rendelkezik ilyen irányítással, és a tőkéjében nem rendelkezik részesedéssel".Mivel az in-house feltételrendszer megváltozása a kérdés alapján a tulajdonosváltozásra utal, amennyiben az in-house feltételrendszernek nem felel meg a 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pont rendelkezéseinek, úgy az EUB-döntés alapján a szerződés a továbbiakban nem teljesíthető jogszerűen. Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért a h) pont legfontosabb szabályait emeljük ki, melyek azonosak az i) pont esetében is, annyi különbséggel, hogy több ajánlatkérőre utalnak.9. § (1) bekezdés h) pont: "az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.Második eset: a 9. § (1) bekezdés i) pontja alapján a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik.Harmadik eset: a 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról.Ahhoz, hogy a versenytársak számára az információ elérhető legyen, valójában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] alkalmazásakor ugyanazon szerződő félnek kell tekinteni– a kormányzati igazgatási szervet az általa közvetlenül vagy közvetett módon irányított vagy felügyelt szervezetekkel, valamint azon gazdasági társaságokkal, amelyek felett az állam nevében a kormányzati igazgatási szerv közvetlenül vagy közvetett módon tulajdonosi jogokat gyakorol,– azon gazdasági társaságokat, melyek felett a tulajdonosi jogokat – közvetlen vagy közvetett módon – azonos miniszter vagy kormányzati igazgatási szerv gyakorolja – a) és b) pontok.Mivel a kormányrendelet húszmillió forinttól teszi szükségessé a szerződés megszüntetését és a jövőben engedélyhez kötését, ezért valóban érthető a fenti szabály úgy, mintha több közbeszerzési jogalanynak a független akkreditált közbeszerzési tanácsadóval kötött szerződése értékét is egybe kellene számítani.A 4. § (1) bekezdése szerint az 1. §-ban foglaltakra tekintettel minden, az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, hatályos szerződés e kormányrendelet erejénél fogva, 2022. december 31. napján megszűnik, a hatályba nem lépett, de érvényesen létrejött szerződés nem lép hatályba.Véleményünk szerint a fenti 2. § (4) bekezdése rendelkezésével a jogalkotó célja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Előkészítés adatainak rögzítése az EKR-ben

Kérdés: Köteles vagyok-e ajánlatkérőként az EKR-ben rögzíteni az előkészítés során az előzetes piaci konzultáció emlékeztetőjét, amennyiben azt nem az EKR-ben folytattam le? Nem a tartalma az érdekes, hanem maga a rögzítés ténye.
Részlet a válaszából: […] köteles az eljárás előkészítése körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé."A Korm. rendelet ugyan elsősorban az értékelés során készült iratokkal példálózik, valójában az ajánlatkérő érdeke, hogy minél teljesebb legyen az eljáráshoz kötődő iratok EKR-ben elérhető tartalma. Az elő­készítés során az előzetes piaci konzultációnak olyan jelentősége van, ami miatt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.