Közös ajánlattevő kilépése a DBR-ből

Kérdés: Kiléphet-e a DBR-ből az egyik közös ajánlattevő, amennyiben külön szeretne indulni?
Részlet a válaszából: […] jelentkezést követően a közös jelentkezők státusza nem változhat, melytől eltérő módon az alvállalkozók, kapacitást biztosító szervezetek változhatnak a DBR időszakában is."107. § (1) A dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel..."A későbbiekben a DBR-be történő felvételt követően tehát nincs lehetőség arra, hogy a DBR-ből az egyik közös jelentkező kilépjen, még[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok igazolása nemzeti rezsimben

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem írja elő a kizáró oki igazolást, hanem csak általánosan utal a Kbt. szabályaira, nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben, így függetlenül attól, hogy erre utal-e az ajánlatkérő hirdetményében, a Korm. rendelet főszabályainak alkalmazása kötelező. Valójában az ajánlatkérők szükségtelenül idézik a Korm. rendelet gyakran teljes tartalmát ahelyett, hogy általános hivatkozást tennének a Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerinti szabályaira.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Meghatalmazotti minőség megfelelősége szerződés aláírásához

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést az ajánlattevő képviseletében eljárva aláírhat-e cégjegyzésre jogosult által meghatalmazott olyan személy, aki a cégjegyzék szerint cégjegyzési joggal nem rendelkezik, és az ajánlattevő a gazdasági szereplőkre vonatkozó nyilatkozatában (EEKD) sem tüntette fel?
Részlet a válaszából: […] szerződés megkötésére. A tárgyaláson történő képviselet, vagy a nyilatkozattételi jog az eljárás során szűkebb annál, mintsem hogy a meghatalmazott a cég nevében jogokat és kötelezettségeket keletkeztessen.Abban az esetben írhatják alá a szerződést a közbeszerzési eljárásban meghatalmazottak, ha nem csupán az eljárásban történő képviseletre szólt a meghatalmazásuk, hanem a szerződés aláírására is. Tehát eleve el kell határolni egymástól, függően attól, mire kapta a személy a meghatalmazását. Amennyiben a szerződés aláírása vonatkozásában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat visszavonása egyéb kommunikáció keretében tett nyilatkozattal

Kérdés: Az ajánlattevő egyéb kommunikáció keretében az ajánlata visszavonásáról nyilatkozott, azonban az ajánlat visszavonására irányuló eljárási cselekményt az EKR-ben nem végezte el. Az ajánlatkérőnek fel kell erre szólítania az ajánlattevőt egyéb kommunikáció keretében, vagy érvénytelenítheti az ajánlatot az ajánlattevő nyilatkozata alapján?
Részlet a válaszából: […] részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (2) bekezdése értelmében az EKR gondoskodik valamennyi, a rendszerben lefolytatott eljárási cselekmény naplózásáról.Amennyiben egy adott cselekmény elvégzésére külön eljárási cselekmény áll rendelkezésre, véleményünk szerint az nem helyettesíthető az ajánlattevő saját nyilatkozatával, melyet más eljárási cselekmény keretében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

FAKSZ igénybevétele ajánlattevőként

Kérdés: Ajánlattevőként szükséges-e független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval rendelkeznünk az EKR-ben történő ajánlattételhez úgy, hogy több ajánlattevővel közösen indulunk?
Részlet a válaszából: […] független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazásának kötelezettsége, értéktől és közös ajánlattevői[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás ajánlati kötöttségre vonatkozó, Kbt.-ben/ajánlati dokumentációban meghatározottaktól eltérő nyilatkozat esetén

Kérdés: Miként kell kezelni, ha valaki az ajánlatában azt írja le, hogy az ajánlata egy hétig érvényes? Felvilágosítást kell kérni, vagy automatikusan érvénytelen az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ajánlatát, tisztázó kérdést javasolt feltenni. Ennek oka, hogy olyan ellentmondás van az ajánlatban, melynek feloldását szeretné elérni az ajánlatkérő. A kérdés például az alábbiak szerint szólhat:"Az ajánlatkérő kéri az ajánlattevőt, hogy tegye egyértelművé, elfogadja-e az ajánlati kötöttségre vonatkozó előírásokat, melyek az eljárási dokumentáció­ban/Kbt.-ben kerültek meghatározásra, vagy fenntartja arra vonatkozó nyilatkozatát, mely szerint ajánlata egy hétig érvényes."Érdemes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet a válaszából: […] maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő árnövekedés [141. § (4) bekezdés c) pont] is. Hasonlóképpen nem többszörözhető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalás kezdeményezésének indoka jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslati eljárás kezdeményezése során érdemes-e tárgyalást is kezdeményezni, vagy annak nincs jelentősége?
Részlet a válaszából: […] tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához.Mivel a fenti szabály – mely alapján eldől, hogy szükség van-e tárgyalásra – szubjektív, így érdemes érvekkel alátámasztani, hogy miért szükséges feltétlenül a tárgyalás a tényállás tisztázása, a műszaki kérdések egyértelművé tétele, az előzetes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítás egységárak emelkedése miatt

Kérdés: Ha egy szerződésmódosítás tárgya keretszerződésen belüli egységárak emelkedése, akkor a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti 50%-os előírást hogyan kell értelmezni? Az egységárakra külön-külön vonatkoztatva?
Részlet a válaszából: […] nagyobb mozgásteret ad a kérdésben megfogalmazott módosítás esetében. Az 50%-ot a változás várható mértéke vonatkozásában kell nézni. Így az egyes egységárak között lehet, amely több mint 50%-kal nő, és lehet olyan, amely kevesebb mint 50%-kal. Mivel az egyes beárazott áruk mennyisége is lehet változó,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Automatikus szerződésmódosítás utólagos beépítése a szerződésbe

Kérdés: A Kbt. 141. §-a értelmében egy automatikus szabály épülne be a szerződésbe, de ezt nem kötelező közzétenni, ha jól értjük. Valóban így kell érteni a 141. §-t?
Részlet a válaszából: […] indokoláshoz kötött 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti jogalapokat. Erre a módosításra a Kbt. nem ad lehetőséget.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:– ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Ez a módosítás tehát nem a 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti módosítás lenne, hanem olyan módosítás, amely más szerződésmódosítási jogalapokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címke:
1
…
4
5