Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] szerződések tekintetében:a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek. Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt az 57. cikk alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv által az 58. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak."Ez a jogalap a hazai Kbt.-ben a 98. § (2) bekezdés b) pontjára utal:"98. § (2) b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül – tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek kell tekinteni az ajánlatot, ha az olyan okból érvénytelen, amely alapján a szakmai ajánlat jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott igényeket és követelményeket, míg a részvételi jelentkezést akkor kell alapvetően nem megfelelőnek tekinteni, ha az a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen."Az EUB-döntés értelmében "ilyen körülmények között azok a gazdasági szereplők, akik nem tanúsítottak kellő gondosságot, mivel nem nyújtottak be megfelelő ajánlatot nyílt vagy meghívásos eljárásban, nem kényszeríthetik az ajánlatkérő szervet arra, hogy az ezt követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében tárgyalásokat folytasson velük. Lehetőségük volt ugyanis arra, hogy a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás keretében ajánlatot nyújtsanak be, és így teljes mértékben élvezhették az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, az átláthatóság és az arányosság elveiből származó előnyöket".Az EUB ugyanakkor az irányelvi szabályból indul ki, amikor úgy fogalmaz, hogy "ha az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy egyetlen gazdasági szereplőhöz fordul a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében, amelyet nyílt vagy meghívásos eljárás sikertelenségét követően szerveznek meg, és amely jelentős változtatások nélkül átveszi a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

FAKSZ igénybevétele ajánlattevőként

Kérdés: Ajánlattevőként szükséges-e független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval rendelkeznünk az EKR-ben történő ajánlattételhez úgy, hogy több ajánlattevővel közösen indulunk?
Részlet a válaszából: […] független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazásának kötelezettsége, értéktől és közös ajánlattevői[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok igazolása nemzeti rezsimben

Kérdés: Mi a megoldás abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem írja elő a kizáró oki igazolást, hanem csak általánosan utal a Kbt. szabályaira, nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben, így függetlenül attól, hogy erre utal-e az ajánlatkérő hirdetményében, a Korm. rendelet főszabályainak alkalmazása kötelező. Valójában az ajánlatkérők szükségtelenül idézik a Korm. rendelet gyakran teljes tartalmát ahelyett, hogy általános hivatkozást tennének a Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerinti szabályaira.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Tulajdonosváltozás in-house cégben

Kérdés: Amennyiben az in-house cégben tulajdonosváltás következik be, folytathatja-e a cég a tevékenységét, hiszen érvényes szerződése van? A teljesítés két éve tart, és még két évig lenne lehetőség annak meghosszabbítására opció lehívásával.
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő szervekkel együttesen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorolt, automatikusan folytatja az e jogalanyt pályáztatási eljárás eredményeképpen megszerző gazdasági szereplő, ellentétes ezen irányelvvel, ha ezen ajánlatkérő szerv e gazdasági szereplő felett nem rendelkezik ilyen irányítással, és a tőkéjében nem rendelkezik részesedéssel".Mivel az in-house feltételrendszer megváltozása a kérdés alapján a tulajdonosváltozásra utal, amennyiben az in-house feltételrendszernek nem felel meg a 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pont rendelkezéseinek, úgy az EUB-döntés alapján a szerződés a továbbiakban nem teljesíthető jogszerűen. Az alábbiakban az egyszerűség kedvéért a h) pont legfontosabb szabályait emeljük ki, melyek azonosak az i) pont esetében is, annyi különbséggel, hogy több ajánlatkérőre utalnak.9. § (1) bekezdés h) pont: "az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Előkészítés adatainak rögzítése az EKR-ben

Kérdés: Köteles vagyok-e ajánlatkérőként az EKR-ben rögzíteni az előkészítés során az előzetes piaci konzultáció emlékeztetőjét, amennyiben azt nem az EKR-ben folytattam le? Nem a tartalma az érdekes, hanem maga a rögzítés ténye.
Részlet a válaszából: […] köteles az eljárás előkészítése körében a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése alkalmazása során keletkezett iratokat, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálata és értékelése során keletkezett dokumentumokat vagy azok egyszerű elektronikus másolatát az EKR-be (különösen bírálóbizottsági jegyzőkönyvek, bírálati lapok, értékelés dokumentumai) is feltölteni az adott eljárás dokumentumai közé."A Korm. rendelet ugyan elsősorban az értékelés során készült iratokkal példálózik, valójában az ajánlatkérő érdeke, hogy minél teljesebb legyen az eljáráshoz kötődő iratok EKR-ben elérhető tartalma. Az elő­készítés során az előzetes piaci konzultációnak olyan jelentősége van, ami miatt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] árlejtésre vonatkozó speciális szabályokat az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek értelmében az EKR-en keresztül köteles az ajánlatkérő tájékoztatást adni többek között az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkról."28. § (3) Az értesítés alapján az EKR-en keresztül ajánlatkérő legalább az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni:a) az elektronikus árlejtés megkezdésének és lezárásának időpontjáról,b) az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkról,c) az ajánlatok értékelésének eredményéről,d) arról a képletről, amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására sor kerül."Figyelemmel arra, hogy az EKR-nek saját guideline-ja van az árlejtésben részt vevő ajánlattevő részére, így az ajánlatkérő el sem térhet annak alkalmazásától. Annak érdekében, hogy a Korm. rendelet szabályainak is megfeleljen, elegendő hivatkoznia az EKR útmutatójára, melyhez egyébiránt regisztráció nélkül is bárki hozzáférhet, az alábbiak szerint: https://ekr.gov.hu/portal/tamogatas. Külön tájékoztató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2