Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül, másrészt az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok rögzítésével egy időben.Az Eufetv. 88. §-a alapján a Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglalt alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályok is módosultak. Az alvállalkozók bejelenté­sével egyidejűleg az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlatkérő részére az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét is meg kell adni. Ezen túlmenően az alvállalkozói teljesítést követően a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét is bejelenteni.Az Eufetv. 92. § c) pontja alapján a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja is módosult: amennyiben az ajánlatkérő előírja az ismert alvállalkozók megjelölését az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben, akkor az alvállalkozó megjelölése mellett az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát is meg kell adnia.Az Eufetv. 69. § (2) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni."Ebben a vonatkozásban érdemes segítségül hívni a 46. § (4) bekezdését, mely ugyan szabványra utal, ahol a viszonyítási pont maga a szabvány, de az ettől való eltérést teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését. ...Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek."Az előbbi logikát fejti ki részletesen a 46. § (5) bekezdése, melyben egyértelművé teszi, hogy amennyiben a javasolt megoldás egyenértékű, mert például a műszaki leírásban "forgatható kar" szerepel, és ezt az ajánlattevő különböző technológiai megoldásokkal képes biztosítani, úgy mivel a funkcionális követelménynek az ajánlatban szereplő megoldás megfelel, nem nyilvánítható érvénytelenné."46. § (5) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásnak, ha az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek."Összességében nem volt hibás a (3) bekezdésre utalás, sokkal inkább azt kívánjuk hangsúlyozni válaszunkban, hogy az ajánlatkérőnek úgy érdemes értelmeznie az általa kialakított műszaki tartalommal kapcsolatos elvárásokra érkezett ajánlatokat, hogy az érvénytelenséget csak abban az esetben állapítsa[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítás jogszerűsége szerződéstől eltérő előlegigény esetén

Kérdés: A szerződés rendelkezései szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül igényelheti az előleget. A nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül nem igényelte az előleget, ám a szerződés hatálybalépését követően, 2 hónap múlva, a gazdasági nehézségekre hivatkozással, szeretné mégis lehívni azt. Mivel az előleg igénybevételét a szerződés szabályozta, lehetséges ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] lényeges szerződésmódosítási jogalap alkalmazását lehet megvizsgálni.A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában több feltétel található. A cb) és cc) alpontok szerinti feltételek vizsgálata jelen esetben nem releváns, mivel az előleg későbbi igénylésének biztosítása nem érinti a szerződés általános jellegét, illetve az ellenszolgáltatás mértékét. A ca) pont szerinti feltételek fennállásának vizsgálatakor az ajánlatkérőnek azt kell mérlegelnie és egyben igazolnia, hogy az előleg későbbi időpontban történő biztosításának lehetővé tételét olyan körülmény teszi szükségessé, amely körülmény a szerződéskötés időpontjában az ajánlatkérő által kellő gondossággal nem volt előre látható. A kellő gondosság feltétel fennállásának vonatkozásában az ajánlatkérőnek azt is vizsgálnia kell, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése megfelelően alapos volt-e, azaz az előlegigénylési szabályok kialakítása során kellő gondossággal járt-e el. Ezen túlmenően fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti szerződésmódosítási esetkör az ajánlatkérő érdekkörébe sorolja a szerződésmódosítási igény felmerülését, így az előleg későbbi időpontban való kifizetéséhez valamilyen ajánlatkérői érdeknek kell fűződnie. Önmagában az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő gazdasági nehézségei miatt mégis szüksége van az előlegre a szerződéses jogviszony későbbi szakaszában, nem teszi jogszerűvé a szerződésmódosítási jogalap alkalmazását.A Kbt. 141. § (6) bekezdése a nem lényeges szerződésmódosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében jogosulta) a részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytatni,b) az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben tájékoztatási kötelezettséget előírni,c) a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról nyilvántartást vezetni.Az előbbiekhez kapcsolódva az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. tv. több helyen módosította a Kbt. rendelkezéseit is. Az Integritás Hatósággal kapcsolatos egyes rendelkezések (lásd a következő 1., 4-5-6. pontok) 2022. október 11-étől léptek hatályba, más rendelkezés (lásd a következő 2. pont) 2022. január 1-jétől, míg a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes hatáskör (lásd a következő 3. pont) az adott nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.A módosított rendelkezések alapján az Integritás Hatóság jogosult1. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően [Kbt. 55. § (8) bekezdés],2. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően [Kbt. 70. § (4) bekezdés],3. a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt [lásd Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont szerinti kizáró okok] jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartást vezetni, a nyilvántartásból törölni vagy a nyilvántartásba vételt mellőzni [Kbt. 64. § (1) bekezdés],[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételre jelentkezés

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben közös részvételi jelentkezést nyújtottunk be egy másik céggel, hogy minél jobban lefedjük az ajánlatkérő által megjelölt beszerzési kategóriákat. Jogszerű-e, ha az ajánlattételi szakaszban az ajánlatot kettőnk közül az teszi meg, amelyikünk leginkább abban a beszerzési kategóriában végzi tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] benyújtaniuk "egy" közös ajánlattevőként, amelynek nyertessége esetén valamennyi közös részvételre jelentkező (immár közös ajánlattevőként) szerződéskötő félként fog szerepelni.Arra van mód, hogy a közös részvételre jelentkezők az együttműködési megállapodást (a gyakorlatban "konzorciumi megállapodás"-nak is nevezik) olyan tartalommal kössék meg, amelyben a feladatellátás szabályait rögzítik, így például, hogy az adott kategóriában megkötött közbeszerzési szerződést ki teljesíti. Ez az együttműködési megállapodás azonban csak a közös részvételre jelentkezők (később közös ajánlattevők) belső viszonyára vonatkozik, mivel a Kbt. 35. § (6) bekezdése alapján a közös ajánlattevők egyetemlegesen felelnek a szerződések teljesítéséért.Összességében tehát azonos módon fog megjelenni az EKR-ben a közös[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közös ajánlattevő kilépése a DBR-ből

Kérdés: Kiléphet-e a DBR-ből az egyik közös ajánlattevő, amennyiben külön szeretne indulni?
Részlet a válaszából: […] jelentkezést követően a közös jelentkezők státusza nem változhat, melytől eltérő módon az alvállalkozók, kapacitást biztosító szervezetek változhatnak a DBR időszakában is."107. § (1) A dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel..."A későbbiekben a DBR-be történő felvételt követően tehát nincs lehetőség arra, hogy a DBR-ből az egyik közös jelentkező kilépjen, még[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ügyfélképesség

Kérdés: Szeretnénk egy közbeszerzési eljárás eredményét megtámadni, mert véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő műszaki ajánlata nem felel meg a kiírásnak. A mi ajánlatunkat az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította arra való hivatkozással, hogy nem felel meg a műszaki követelményeknek. Indíthatunk jogorvoslati eljárást a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenítése érdekében?
Részlet a válaszából: […] érdeksérelemhez további követelmény, hogy az érdeksérelem közvetlen legyen. A közvetlen érdeksérelem pedig azt jelenti, hogy a jogorvoslati eljárás kedvező döntése esetén a kérelmező előnyösebb helyzetbe kerül, azaz fennáll annak a lehetősége, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő legyen.Ennek megfelelően, amennyiben a kérdező kizárólag a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessé nyilvánítását és nyertes ajánlattevőként való megjelölését kívánják kifogásolni, nem áll fenn a közvetlen érdeksérelem, és így az ügyfélképesség sem, hiszen az esetlegesen támadó fél az érvénytelen ajánlattétel miatt nem kerül előnyösebb helyzetbe, nem lesz esélye a közbeszerzési eljárás elnyerésére.Amennyiben a kérdező saját ajánlata érvénytelenné nyilvánítását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet aránytalanul alacsony árra vonatkozó 25. § (1) bekezdése. Építési beruházás esetében a Kbt. és a Korm. rendelet szabálya együttesen alkalmazandó, amennyiben a rezsióradíj értékelési szempont volt az eljárásban. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek a rezsióradíj mértékét vizsgálnia kell aránytalanul alacsony ár szempontjából."25. § (1) Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél."A kérdésben jelzett esetben a Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő álláspontját, miszerint arra figyelemmel, hogy a megkötni tervezett szerződés átalánydíjas, nem szükséges az egyes költségelemek egyenkénti vizsgálata, mivel a nettó végösszegnek kell tartalmaznia a szerződésszerű teljesítés során felmerülő valamennyi költséget. A Döntőbizottság a Kbt. 114. § (6a) bekezdése jogszerű alkalmazása körében rámutat arra, hogy a Kbt. nem tiltja meg az árindokolás-kérést, csupán felmenti az ajánlatkérőt az általános indokoláskérési kötelezettség alól a Kbt. Harmadik Részének hatálya alá tartozó eljárásokban, melyre a korábbiakban utaltunk. A kérelmező hivatkozott a Korm. rendelet 25. §-ára, mely kizárólag akkor teszi kötelezővé az árindokolás-kérést, ha a nemzeti eljárásban a rezsióradíj a Kbt. 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, és az ajánlattevő által megajánlott rezsióradíj alacsonyabb az építésügyi miniszter rendeletében megállapított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Nemzeti szabvány előírása egyenértékűség nélkül

Kérdés: Előírható-e speciális nemzeti szabvány a műszaki leírásban úgy, hogy az azzal egyenértékűséget nem teszi lehetővé az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] valamelyikén kell meghatározni...b) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat, európai műszaki engedélyt, közös műszaki előírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki ajánlásokat átültető nemzeti szabványokra, vagy ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással."Ha az ajánlatkérő a fenti módszert választja, úgy minden esetben köteles az ajánlatkérő lehetővé tenni az egyenértékű megajánlást is. Tehát amennyiben nemzeti minősítő intézet nemzeti szabvány alapján nem minősítette az adott terméket, de nemzetközi minősítő intézet minősítése alapján a nemzeti szabványnak való megfelelés igazolható, abban az esetben az egyenértékűséget igazoltnak kell tekinteni. A nemzeti szabvány előírása nem lehet kizárólagos, ezért kell az ajánlatkérőnek lehetővé tenni az egyenértékűség igazolását a Korm. rendelet 46. § (5) bekezdése alapján."46. § (5) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] kiválasztott ajánlattevő visszalépése esetén – a gazdaságilag legelőnyösebb következő ajánlatot benyújtó ajánlattevő ez utóbbival egyetlen gazdasági szereplőt alkot."A döntés szövegében az "egyetlen gazdasági szereplő" valójában az azonos cégcsoporthoz tartozó gazdasági szereplőre, azonos tulajdonosi körhöz tartozó gazdasági szereplőre is utal. A döntésben az EUB kitér arra, hogy egy ilyen automatikus kizárás a kölcsönös befolyásolás megdönthetetlen vélelmét állítja fel arra az esetre, amikor valamilyen gazdasági kapcsolatban álló vállalkozások (például azonos tulajdonosi kör, ellenőrzési jog egymás felett stb.) ugyanazon közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtanak be. Mivel a cél a minél szélesebb körű verseny biztosítása, így a bíróság azon az állásponton van, hogy egy ilyen jellegű tiltás "elveti e részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők azon lehetőségét, hogy bizonyítsák, hogy ajánlataikat teljesen függetlenül nyújtották be, és ellentétes azon uniós érdekkel, hogy a közbeszerzési eljárásokban a lehető legtöbb ajánlattevő részvételét biztosítsák".A bíróság már a C-144/17. számú Lloyd's of London ítéletében megállapította, hogy "a vállalkozások csoportjai különböző formákat ölthetnek, és különböző célokra irányulhatnak, és nem zárják ki szükségképpen, hogy az ellenőrzött vállalkozások bizonyos önállósággal rendelkezzenek kereskedelmi politikájuk és gazdasági tevékenységük meghatározása során, így különösen a közbeszerzési eljárásokban való részvétel terén". Ugyanis az érintett vállalkozások közötti kapcsolatokra egyedi rendelkezések vonatkozhatnak, amelyek biztosíthatják mind a függetlenséget, mind a bizalmasságot az olyan ajánlatok összeállítása során, amelyeket az érintett vállalkozások párhuzamosan, ugyanazon közbeszerzési eljárásban fognak benyújtani.Igaz ugyan, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján eredetileg kiválasztott ajánlattevő visszalépése, ha a gazdaságilag legelőnyösebb következő ajánlatot benyújtó ajánlattevő azonos tulajdonosi köre miatt versenyellenes összejátszásra utalhat, hiszen úgy tűnhet, hogy az ilyen visszalépést azon szándék motiválja, hogy a magasabb árú ajánlatot válasszák ki. Ugyanakkor semmiféle megdönthetetlen vélelmet nem lehet felállítani, hiszen akkor ezeket az ajánlattevőket megfosztanánk attól a lehetőségtől, hogy bizonyítsák ajánlatuk független jellegét. Tehát nem támogatja az EUB az ilyen jellegű ajánlattételt, de elutasítja az automatikus kizárást vagy eredménytelenné nyilvánítást, mindamellett, hogy szükségesnek látja, hogy ebben az esetben az ajánlatkérő feltétlenül megvizsgálja a helyzetet, és az érintett ajánlattevőknek lehetőséget adjon a magyarázatra.Az automatikus tiltásra vonatkozó szabályozás ugyanis "nemcsak arra alkalmas,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2