53 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzését. A gyakorlatban a hasonló közbeszerzési eljárások eredményének vizsgálata is elfogadott módszer. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján pedig a költségvetés, illetve költségbecslés a becsült érték meghatározásának az alapja. Ugyanakkor támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás felhasználására vonatkozó más jogszabályok előírhatják árajánlatok (általában három árajánlat) bekérésének kötelezettségét a piaci ár alátámasztására. Attól, hogy például uniós elszámolási kötelezettség teljesítésének alátámasztásául indikatív ajánlatok benyújtását várja el az ellenőrző szervezet, az ilyen jellegű kötelezettséget nem szabad összekeverni az eljárás előkészítése során fennálló becsült érték megalapozását lehetővé tevő módszerekkel.A közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszában az ajánlatkérőt terhelő megfelelő alaposságú előkészítési kötelezettség [Kbt. 28. § (1) bekezdés] azt is magában foglalja, hogy az ajánlatkérő fokozott gondossággal válassza meg a becsült érték felmérésének módszerét is. Így például egy gyorsan változó iparágat (pl. IT- vagy kommunikációs szektor) érintő beszerzés vagy inflációs hatások fokozott érvényesülése[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.A Korm rendelet 10. § gb) pontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy[…]

Részlet a válaszából: […] mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – feltételes közbeszerzés esetén a szerződés hatálybalépését követően a szerződésben meghatározott időpontig – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra."Ez az előírás ugyanakkor nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő pénzügyi alkalmassági követelmény keretében írja elő, hogy az ajánlattevő rendelkezzen felelősségbiztosítással, melyet már az eljárás során igazolnia kell. Ennek hiányában valóban van lehetősége a felelősségbiztosítás szerződéskötési feltételként való kezelésére, ami valóban könnyebbség a piaci szereplőknek. Ha azonban alkalmassági követelményként[…]

Részlet a válaszából: […] nevezetesen a létrejött szerződés alapján csak átlátható szervezetnek teljesíthető kifizetés. Ezen rendelkezés alól kivételt képeznek azok az ügyletek, ahol írásos kötelezettségvállalás nem szükséges [az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdés a) pontja, továbbiakban: Ávr.].Az Áht.-t alkalmazó ajánlatkérők tehát a szerződéskötést, illetve a kifizetést megelőzően kötelesek meggyőződni arról, hogy az adott szervezet átláthatónak minősül; ennek a kötelezettségnek pedig az adott szervezet nyilatkozata alapján, a nyilatkozatban az adott szervezetre vonatkozóan megadott adatok vizsgálatával tesznek eleget [Áht. 55. §, Ávr. 50. § (1a) bekezdés]. A nyilatkozattétel alól a törvény erejénél fogva átlátható szervek mentesülhetnek, amelyeket a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja sorol fel.A közös ajánlattétel esetén mindegyik közös ajánlattevő (gyakori elnevezéssel: konzorciumi tag) egyenként, szerződést kötő félnek minősül [Kbt. 131. § (1) bekezdés], ezért az átláthatósági vizsgálatot valamennyi közös ajánlattevő vonatkozásában egyenként el kell végezni. A vizsgálat elvégzése érdekében viszont az átláthatósági nyilatkozatnak, és különösen a nyilatkozat tartalmát képező adatoknak valamennyi[…]

Részlet a válaszából: […] minisztériumokat az alábbi, a 2022. évi II. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról tartalmazza:1. § Magyarország minisztériumai a következők:a) Agrárminisztérium,b) Belügyminisztérium,c) Energiaügyi Minisztérium,d) Építési és Közlekedési Minisztérium,e) Gazdaságfejlesztési Minisztérium,f) Honvédelmi Minisztérium,g) Igazságügyi Minisztérium,h) Kulturális és Innovációs Minisztérium,i) Külgazdasági és Külügyminisztérium,j) Miniszterelnöki Kabinetiroda,k) Miniszterelnökség ésl) Pénzügyminisztérium.Amennyiben az ajánlatkérő ragaszkodik a korább minisztérium nevéhez, úgy kétféle megoldás javasolható. Amennyiben az ajánlattevő nem javítja, de jelzi annak okát, hogy ilyen minisztérium nem létezik, vagy amennyiben javítja, külön nyilatkozatban szintén jelzi, hogy mindezt a hiánypótlásnak történő megfelelés érdekében tette. Szükségesnek tartjuk jelezni, ami egyrészt még segítheti is az ajánlatkérőt, hogy a jövőben ezt ne tegye, másrészt az ajánlattevő egy esetleges későbbi jogvita során egyértelműen hivatkozhat arra, hogy a hiánypótlást miért nem teljesítette, vagy éppen miért teljesítette megkérdőjelezhető tartalommal. Megjegyzendő, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] EKR-ben való meghirdetés csak az egyik módszer az előzetes piaci konzultáció lefolytatására. Ugyanakkor a gazdasági szereplők szélesebb körének elérése érdekében javasolt az EKR-t alkalmazni.Az ajánlatkérőnek azonban figyelembe kell vennie a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletet is, amely az elő­zetes piaci konzultáció kötelező eseteinek meghatározása mellett azt is előírja, hogy a kötelező előzetes piaci konzultációkat az EKR funkciójának használatával kell meghirdetni, amely alól csak a központi beszerző szerv által a közbeszerzési eljárások lebonyolítására használt egyéb informatikai rendszer alkalmazása lehet kivétel [1. § (3) bekezdés]. Ezért ajánlatkérőként először azt kell megvizsgálniuk, hogy a tárgyi kormányrendelet hatálya alá tartoznak-e. Az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazása több tényezőtől függ, összetett feltételrendszert kell vizsgálni. Függ többek között a becsült érték nagyságától, a lefolytatni kívánt eljárási típustól, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok önkéntes alkalmazásától, a beszerzés CPV-kódjának főcsoportszámától, az ajánlatkérő típusától, illetve az egyajánlatos közbeszerzések arányától.Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Miniszterelnökség[…]

Részlet a válaszából: […] illetve százhúsz napos időtartama alatt sem tudja elvégezni, az 54. § (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kérheti fel az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a száznyolcvan napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg."Segítségül szolgál a válasz megadásához a D. 22/2023. számú döntés, melyben a jogorvoslati fórum a törvénymódosítás indokolását is elénk tárja az alábbiak szerint:"A 70. § (2a) bekezdése beillesztésének indoka, hogy a közbeszerzési eljárások során gyakran merül fel a bírálat elhúzódásának problémája. Ilyen esetben bizonyos ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők már nem mindig képesek az eredeti ajánlatuk fenntartására, amely egyes ajánlattevők visszalépését vagy a szerződés későbbi módosításának szükségességét vonhatja maga után. Ezzel előfordulhat, hogy végső soron az eljárás elhúzódása rosszabb szerződéses feltételeket eredményez az ajánlatkérők számára, és az időbeni kiszámíthatatlanság a gazdasági szereplők számára is nehezen kezelhető kockázatot jelent. A közpénzek hatékony felhasználása és a közbeszerzés más alapelvei szempontjából különösen problémás eset, ha az értékelési szempontok alapján legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő lép vissza az eljárásból a bírálat indokolatlan elhúzódása miatt, és az ajánlati kötöttség lejártát követően nem tartja fenn az ajánlatát. Így a módosító javaslat a törvény által megengedett harminc-, illetve hatvannapos ajánlati kötöttség meghosszabbítását követően arra tesz javaslatot, hogy – beleértve az esetleges jogorvoslati eljárások időtartamát is – száznyolcvan napnál hosszabb időszakra csak abban az esetben nyúlhat az ajánlatok bírálata, ha a legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevő fenntartja ajánlatát. Itt értelemszerűen alkalmazandó a (2) bekezdés azon fordulata, miszerint, ha az ajánlattevő nem nyilatkozik az ajánlatkérő által meghatározott határidőben, azt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát fenntartja."Az adott esetben az ajánlatkérő[…]

Részlet a válaszából: […] (többváltozatú) ajánlattétel lehetőségét. A kérelmező arra hivatkozott, hogy alternatív ajánlattétel akkor valósul meg, ha az egymással versengő ajánlatok árukat és műszaki tartalmukat tekintve is eltérők, de az, hogy az ajánlatok műszaki tartalmuk tekintetében eltérnek, nem volt értelmezhető a jogorvoslati fórum számára.Az érintett keretmegállapodás vonatkozásában a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező alternatív (többváltozatú) ajánlatot tett, amikor azonos termékeket érintően eltérő árakat közölt. Az ajánlatnak ugyanis egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, az árak a fentiekben levezetett módon nemcsak az ajánlatok sorrendjére, hanem a keretmegállapodás teljesítése során is szerepet játszanak. A jogorvoslati fórum szerint az alternatív, többváltozatú ajánlattétel torzító hatással bírt az értékelés alá eső ajánlati árra, mert ugyanazon termék esetében az ajánlati ár a fentiekben leírtak alapján a több készítmény átlaga alapján került figyelembevételre, továbbá az is kijelenthető, hogy a többváltozatú ajánlattétel versenytorzító hatást fog kifejteni a keretmegállapodás teljesítése során."A Kbt. 84. § (2) bekezdése alapján a kérelmező jelen esetben kötve van az ajánlatához, ezzel együtt ő maga is úgy nyilatkozott a jogorvoslati eljárás során, hogy valamennyi ajánlati ára tekintetében beállt az ajánlati kötöttsége, a keretmegállapodásban tehát valamennyi ajánlati árát szerepeltetnie kell." A Döntőbizottság szerint "nem az okozza a problémát, hogy technikailag, illetve a keretmegállapodás előre rögzített szabályai alapján képes-e vagy sem a kérelmező azonos termékeit többféle ajánlati árral feltüntetni ott, ahol a későbbi beszerzők kiválasztják[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint: "A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja részvételi jelentkezését. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza."Tehát egyébként a visszavonást nem rögzíti részletesen a szabályozás, hiszen összemossa az egyes ajánlati kötöttségi időszakokat.Sőt, valójában ez az az időszak, amikor még az ajánlat visszavonása segíti is az ajánlatkérőt, hiszen egyértelművé válik, hogy például az ajánlattevő nem lesz képes a szerződés teljesítésére, így értelmetlen lenne nyertesként kihirdetni.A szabályozás azonban nem tesz különbséget az értékelés során fennálló ajánlati kötöttség és a moratórium során fennálló ajánlati kötöttség között. A Kbt. az érvénytelenséget rögzíti, tehát nevesíti az ajánlati kötöttség során történő visszavonást, ami egyedül az értékelés időszakára vonatkozhat, de egyébként ennél többet nem szól erről a jogi helyzetről.A Kbt. 73. § (6) bekezdés szerint: "Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha...a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta..."Amennyiben ajánlati biztosítékot írt elő az ajánlatkérő, az teljes mértékben az ajánlatkérőnél marad, hiszen a biztosíték maga azt biztosítja, hogy az ajánlattevő szerződést is fog az ajánlatkérővel kötni nyertesség esetében. Mivel idő előtt visszavonta ajánlatát, így a biztosítékot[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig történő visszavonásával lehetséges [Kbt. 53. § (1) bekezdés].A Kbt. 50. § (1) bekezdése és a Kbt. 53. § (1) bekezdése összevetéséből kiolvasható, hogy az eljárást megindító felhívás egy egységes dokumentum. Nem látunk arra vonatkozó jogszerű megoldást, hogy az ajánlatkérő az egyik részfeladattól visszalépjen, hétköznapi szóhasználattal elhagyjon egy részfeladatot, és egyúttal a többi részfeladat tekintetében a közbeszerzési eljárást folytassa.A visszalépés egy részfeladattól felveti az eljárást megindító felhívás, illetve az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosításának szükségességét is, mivel a részajánlattételi lehetőség számának csökkenése bizonyosan érinti mind az eljárást megindító felhívás tartalmát, mind a további közbeszerzési dokumentumok tartalmát, hiszen abból törölni kell a kapcsolódó rendelkezéseket.A Kbt. 55. § (6) bekezdése kvázi a lényeges módosítás tilalmát mondja ki, amikor rögzíti, hogy a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni, vagy a változást[…]