A tervező feladata az ajánlatkérő oldalán a kivitelezésben

Kérdés: Kötelező-e, hogy a tervező a teljes kivitelezési folyamatban támogassa az ajánlatkérőt, vagy ez csak egy opció, annak ellenére, hogy a 322/2015. Korm. rendelet előírja?
Részlet a válaszából: […] készítésére és a teljesítés ütemezésére vonatkozó feladatot. A Korm. rendelet 10. §-a az alábbiak szerint épül fel:"10. § (1) A tervező – az innovációs partnerség kivételével – a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetést készít, amelynek a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tervezés költségeire is ki kell terjednie.(2) A tervező javaslatot tesz az ajánlatkérő számára a teljesítés ütemezésére vonatkozóan.(3) Tervezési szolgáltatás megrendelése esetén – feltéve, hogy az az ajánlatkérővel kötött szerződésben rögzítésre került – a tervező a kivitelezés teljes folyamata alatt rendelkezésre áll és támogatja az ajánlatkérőt."A fentiek alapján a Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése azonban az ajánlatkérővel kötött[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

A 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. viszonya

Kérdés: Mi a viszony a 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. között? A jogszabályi hierarchián túl amennyiben nem Kbt.-köteles a beszerzés, alkalmazni kell a Korm. rendeletet?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) meghatározottakkal összhangban meg kell határozni..."A Korm. rendelet 5. §-a arra is utal, amennyiben közbeszerzési eljárás lefolytatását a Kbt. nem írja elő. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:"5. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás lefolytatását a Kbt. nem írja elő, a közszolgáltatási szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: 2012/21/EU bizottsági határozat) elő­írásainak kell megfelelnie."A továbbiakban a Korm. rendelet meghatározza, hogy az EU bizottsági határozat szabályait hogyan kell alkalmazni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Az ajánlattevő regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Ki ellenőrzi az ajánlattevő regisztrációját? Honnan tudom meg, ha már valaki regisztrált a cégem nevében?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő regisztrációja a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásával történik, míg a (6) bekezdés a gazdasági szereplő számára csak előírja a regisztrációt, amennyiben jelentkezni kíván eljárásban, vagy ajánlatot tenni. Nincs tehát ellenőrzésre vonatkozó szabály a Korm. rendeletben, ennek megfelelően az ajánlattevő szabadon regisztrálhat. Amennyiben már valaki regisztrált ajánlattevő nevében, azt az ajánlattevőnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Megszűnt szerződés módosítása

Kérdés: A D. 35/2023-as ügyben miért a 19. § sérelmét állapítja meg a jogorvoslati fórum, amikor valójában egy megszűnt szerződésről van szó és annak a módosításáról?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 4. § (1) bekezdésében és a Kbt. 141. § (8) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag új közbeszerzési eljárás eredményeként lett volna lehetősége.Mivel a szerződésmódosítás szabályait valójában nem lehetett megszegni, hiszen szerződés nem is állt fenn, így a jogsértés meghatározása során a jogsértés okát azonosítva kellett a jogorvoslati fórumnak visszavezetnie, milyen hibát vétett az ajánlatkérő, ami ahhoz vezetett, hogy egy megszűnt szerződést szeretett volna "újraéleszteni".Mivel a Döntőbizottság megállapította, hogy a tervezési szerződés módosítása nem volt jogszerű, ezért az ajánlatkérőnek a Kbt. 141. § (8) bekezdése alapján kellett volna eljárnia, és új közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia a szerződésmódosítás tárgyában az alábbiak szerint:"Kbt. 141. § (8) A szerződés az e §-ban foglalt eseteken kívül csak új közbeszerzési eljárás eredményeként módosítható. Amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis."A Kbt. 141. § (8) bekezdésének megsértése tehát egyértelmű. Azonban a Döntőbizottság megállapította, hogy a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével került sor, ezért a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az ajánlatkérőnek mely közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia a szerződésmódosítás tárgyában, melyhez azt kellett vizsgálnia, hogy mekkora a beszerzés értéke.A módosítás értékét elemezve a jogorvoslati fórum megállapította, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] írni a szerződésbe, utólag pedig ennek pontosítása nem lehet opció, márpedig ezt az intervallumot nem lehet számonkérni, ennek mindenképpen változnia kell az ajánlathoz képest. A szerződést az ajánlatnak megfelelő tartalommal kötelesek a felek megkötni, így ez a pontatlanság nemcsak az értékelés, hanem a szerződéses kötelezettség vonatkozásában is gondot fog okozni. Erre utal egyértelműen a Kbt. 131. § (1) bekezdése az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően."Az érvénytelenség megállapítása ebben az esetben az egyetlen megoldás, méghozzá a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint:"Kbt. 73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, hae) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Kapacitást biztosító szervezet átalakulása

Kérdés: A cég átalakult, és kapacitást biztosítóként valójában már nem rendelkezünk szakemberrel. Most szerződnénk az ajánlattevővel. Szerződhetünk az új céggel?
Részlet a válaszából: […] ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg."Mivel a fenti 138. § (2) bekezdés szükségessé teszi a cserét, hiszen az alkalmassági követelményeknek a teljesítés alatt is meg kell felelnie az ajánlattevőnek, így ennek adminisztrálása kötelező, az ajánlatkérő ellenőrzéséhez kötött. Az ajánlatkérőnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet.(2) A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhetb) ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban – kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására."Függően tehát attól, hogy az ajánlatkérő milyen értékelési szempontot alkalmaz, valójában az újraversenyeztetett beszerzési tárgyak esetében nagymértékben megkönnyítheti saját feladatát, amennyiben a jellegzetes, karbantartáshoz szükséges díjtételeket áraztatja be előre, és ez alapján kér árajánlatot.Továbbá az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet is kifejezetten utal a keretmegállapodás útján történő beszerzésre építési beruházás esetében is a Kbt. 19. § (2)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] legyen a szerződéstervezet vagy szerződéses feltételek leírása:"Kbt. 57. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével – az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani. A megfelelő ajánlattétel és részvételi jelentkezés elősegítése érdekében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével, az ajánlatkérő – az e törvényben meghatározottak mellett – köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:a) a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (a szerződéstervezet és a szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet)..."A probléma a késői feltöltéssel ott van, hogy a fentiek alapján az ajánlatkérőnek már az eljárás megindításakor fel kellett volna töltenie ezt a dokumentumot, hiszen a szerződéstervezet tipikusan az a tartalom, mely hatással van arra, hogy a részvételre jelentkező eldöntse, kíván-e indulni az eljárásban. Amennyiben részvételi szakaszban kíván[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2